Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1970-02-01 / 6. szám - Teleki Tiborné: Egy helyesírási programozási kísérlet / Az alapiskola felsőbb osztályainak problémái
Forradalmi diákkör 1887 őszén Letartóztatják, száműzik 1887. dec. 19. 4. Lenin a forradalomért 1900-tól 1917-ig (1900. dec. 11. Iszkra megjelenése) Langston Hughes: Lenin 5. A forradalom vezére, Az NOSZF közvetlen előzményei, a forradalom lefolyása Komját Aladár: November 7. Vörös Gárda c. forradalmi dal 6. V. I. Lenin életének utolsó szakasza, életének, munkásságának példája, jelentősége 7. Az óra lezárása: V. Majakovszkij: Komszomol-dal (Részlet) Tanári előadás Egy tanuló előadása történelmi tanulmányi, gyűjtött szemelvények, dokumentumok felhasználásával Tanuló szavalata Megjelenítő tanári előadás Elsődlegesen az események jelentőségét hangsúlyozva — a földről és békéről szóló dekrétum Tanári bemutatás A raj tagjai éneklik. Tanári előadás — felhasználva Johannes R. Becher: Lenin sírján c. költeményének részleteit Tanuló szavalata Egy helyesírási programozási kísérlet TELEKI TIBORNÉ adjunktus, PF Nyitra 179 Közismert, hogy a helyesírás nemismerése korunkban szinte népbetegség. Az írásos érintkezési forma viszonylag rövid idő alatt az élet nélkülözhetetlen elemévé vált. Iskolaügyünk azonban sajnos a mai napig nem volt képes arra, hogy a helyesírás ismeretében kellő színvonalat biztosítson, s úgy látszik, hogy az utolsó 20 év alatt alkalmazott iskolai gyakorlat a közeljövőben sem hoz változást. Ezért a didaktikának, de a szaktudománynak is olyan lehetőségek után kell kutatnia, amelyek javulást hozhatnak e téren. Véleményünk szerint ilyen lehetőség rejlik a helyesírás programozott oktatásában. A programozott oktatásnak az Egyesült Államokban jelentős hagyománya van, s több különféle oktatógépet szerkesztettek. Az oktatási programot és az oktatógépet korábban együtt szokták emlegetni, de újabban határozottan különválasztják a kettőt, s a gépeket általában nél- külözhetőnek tartják. A magyar pedagógiában erről a kérdésről az első híradás 1962-ben jelent meg (Kiss Árpád: Tanítógépek és programozott tanítás, Magyar Pedagógia, 4. sz.), s azóta is több tanulmány, cikk, kísérleti leírás látott napvilágot, s közülük több foglalkozik a nyelvtani anyag programozásával, de ezen belül a helyesírás mindig csak mellékes szempontként jött szóba (vö. Takács E.—Szende A.: Kísérletek a nyelvtan programozott tanítására, Magyartanítás. 1963,3. sz.) Itt nem részletezzük sem a kérdés szakirodalmát, sem pedig módszertani, szakmai, didaktikai, lélektani