Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)

1970-01-01 / 5. szám - Oláh György: Bolyai János vallomásai / Könyvekről

tényezői annak a három évig tartó fo­lyamatnak, amelynek eredményekép­pen mondhatjuk csak, hogy a gyerme­ket előkészítettük az iskolai életre. Az óvodába két és fél, három, vagy ép­pen négy és öt éves gyermekek kerül­nek, s mindegyik bizonyos neveltségi szintet hoz magával. Az óvoda bár­mely fokán kapcsolódik be a nevelés folyamatába, az adott szintről tudato­san, célszerűen, következetesen kell tovább vezetni a gyermeket. Az óvodá­nak tudnia kell, mit követel az iskola a belépő gyermektől, az iskolának vi­szont szintén tudnia kell, mit hoznak magukkal a gyermekek az óvodából és milyen szokásrendszert tettek ma­gukévá. Tehát az óvoda és az alapis­kola kapcsolata szükségszerű és elen­gedhetetlen. Felmérések alapján meg­állapítottuk, hogy járásainkban az óvo­dai és az iskolai nevelők igénylik azt az együttműködést, és számos esetben ki is használják a lehetőségeket. Köl­csönösen hospitálnak, közös akciókat rendeznek, meghívják az óvónőt a pe­dagógiai értekezletekre az iskolába, ahol a kölcsönös bizalom és megbe­csülés, valamint egymás munkájának elismerése mellett megtárgyalnak egy- egy pedagógiai vagy módszertani prob­lémát. A Szocialista Nevelés 1969. már­ciusi számában közölt, az óvoda és az alapiskola kapcsolatáról szóló cikket több óvodában az évi tervben is feldol­gozták, valamint a cikkben említett öt Könyvekről Bolyai János vallomásai Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest 1968. pontot a pedagógiai értekezleteken megvitatták, s a leszűrt tapasztalatok alapján a helyi viszonyokhoz mérten igyekeznek teljesíteni. Sajnos azonban meg kell említenünk, hogy több olyan esettel is találkoztunk, amikor az együttműködés csak formális volt (esetleg kettős műsort adtak egy-egy ünnepségen, s ezzel az óvoda és az alapiskola kapcsolatát kimerítettnek tartják]. Vannak óvodák és iskolák, ahol egyáltalán nem tartják fenn a kapcsolatot, s ki-ki úgy működik a maga posztján, mintha semmi közös érdek, közös cél nem fűzné össze az óvodát és az alapiskolát. Fontos az is, hogy az óvónő kezdeményezéseivel és problémáival ne maradjon magára, hogy segítséget kapjon az alapiskola igazgatójától, esetleg az első osztályt vezető pedagógustól. És azért fordu­lunk a járási tanfelügyelőkhöz, mint­hogy közvetlenül az ő hatáskörükbe tartozik az óvodák és az alapiskolák életének irányítása, hogy foglalkozza­nak az óvoda és az alapiskola kapcso­latának problémáival, hassanak oda, hogy ez az együttműködés mindenütt meginduljon, Hasonlóképp igen fontos lenne, ha a járási művelődésügyi osz­tályok vezetői beiktatnák évi munka­tervükbe az óvoda és az alapiskola Szükségszerű együttműködésének gya­korlatát, hiszen köztudomású, hogy iskolarendszerünk első és rendkívül fontos láncszeme az óvoda. Örvendetes jelenség, hogy a romániai magyar irodalom alkotásai (ha nem is az igénylett mennyiségben], egyre gyakrabban jutnak el hozzánk. A múlt év végén jelentette meg a bukaresti Irodalmi Kiadó ízléses és vonzó külsőben Benkő Samu könyvét, Bolyai János vallomásai címen. A szerző, mint ahogy a könyv jegyzetében írja, magát a vallomásíró Bolyai Jánost igyekezett megszólaltatni — mondhatjuk — teljes sikerrel, amely bátor lí

Next

/
Thumbnails
Contents