Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)

1969-09-01 / 1. szám - Jakab Sándorné: Szlovák nyelvoktatási problémák / Az alapiskola felsőbb osztályainak problémái

lét, alacsonyabb tudásszintjükkel határozottan csökkentik a követelményeket és így az egyes szlovák iskolák színvonalát is. És az a szlovák nemzetiségű polgár, képzett pedagógus, aki szívügyének tekinti a nemzetiségi iskolák színvonalát, az ilyen irányú felvilágosító munkától aligha zárkózhat el.

Tudom, nem könnyen megvalósítható gondolatot vetettem fel. De a nehézségektől talán nem lenne szabad visszariadni, és meg kellene próbálkozni egy ilyen irányú pedagógiai propagandával is.

Végül még szeretném megjegyezni, hogy soraim messze állnak a diktátori gondolattól. Egyetlen szülő számára sem írható elő, hogy milyen iskolába írassa gyermekét, de a helyes propaganda megfelelő irányba tereli a szülők nézeteit. Ezért szükséges oly nagyon.

Tudom, a pedagógiai propagandának még számtalan megoldatlan kérdése van. írásomban ezek közül csupán eggyel foglalkoztam, de ez jelentőségében — úgy vélem — megérdemli, hogy elgondolkozzunk felette.

Az AlAp/sföU Fe-LSőBb 6&ZtAlWN4K PrőbLéMAJ

Szlovák nyelvoktatási problémák

JAKAB SÄNDORNÉ tanítónő, Lelesz

A Szocialista Nevelés hasábjain nagyon sok szó esett már a szlovák nyelv tanításáról, s e téma már évek óta foglalkoztat engem is. Eddigi megfigyeléseim alapján s a gyakorlatban elért eredmények és eredményességek arra késztetnek, hogy néhány sorban kifejtsem véleményemet.

A szlovák nyelvtanítás módszeres eljárása: hallás-beszéd, olvasás írás, s úgy érzem, többé kevésbé ezt így is praktizáljuk. Hiszen amikor tanítunk, akkor beszélünk, olvasunk, írunk, sőt szemléltetünk is és az eredmény gyakran aránytalanul csekély.

Nem mindig a tankönyv az oka a sikertelen oktatásnak, mert úgy vélem, hogy az ügyes tanító gyengébb minőségű könyvből is taníthat jól, viszont a felületes tanító munkáját a legkitűnőbb tankönyv sem teszi eredményessé.

Mégis amikor a harmadikos tankönyvet áttanulmányoztam, az volt az érzésem, hogy tanulóink e terjedelmes anyag tökéletes elsajátításával a szlovák nyelvvel már a harmadik osztály végén boldogulni tudnának. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy színtiszta magyar vidéken, ahol a gyerekek a szlovák nyelv titkaiba valóban csak az iskolában kezdenek behatolni, nagyon sokszor még a felsőbb osztályokban sem érik el a harmadik osztályosok szintjét.

Lehet, sőt valószínű, hogy meglátásom nem általános érvényű, nem vonatkozik a tisztább vidéki és a kevert lakosságú városi környezetre egyaránt. Azonban szerintem nem helyes, hogyha tankönyveinket a legideálisabb feltételekre építjük. A tankönyv vezérfonal az oktatásban, kapocs a tanító és tanulók között s ezért megszerkesztésében kissé körültekintőbbek is lehetnénk. Az ideális iskolákon, ha a tankönyv kevesebb anyagot tartalmaz, a tanítónak módjában áll azt saját belátása szerint a gyerekek tudásának megfelelően kiegészíteni, bőví16