Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1970-01-01 / 5. szám - Kecsey Károly: A magyar tannyelvű iskolák helyzetéről a volt Kelet-szlovákiai kerületben
9. sz. táblázat A szlovák illetve magyar tannyelvű kilencéves alapiskolák 15 éves ifjúságának a II. ciklusú iskolákba való felvétele 1969. szept. 1-én a volt Kelet-szlovákiai kerületben. 15 ÉVESEK IX. о-i BEFEJ. FELVETT TANULÓK A II. C/KL. ISKOLÁKBA: А К % SZAKKÖZ. 1. % MEZ. SZ.K. % II. CIKLUS EGYÜTT % SZL. KA 23310 18270 78;5 3500 15,0 5600 24,0 700 3,0 9800 4-2,0 MGY. KA 1339 1128 82,9 257 18,6 215 16,0 52 3,9 524 39,1 A 7. számú táblázatból látható, hogy a 15 életévüket betöltött tanulók 35—37 százaléka nyer általában felvételt a II. ciklusú iskolákra. Ugyanezekben az években a szlovák tannyelvű iskolák kerületi átlaga 42—44 százalék között mozog. Az általános középiskolákba felvett tanulók száma az 1964. évtől az 1967. évig erősen csökkenő tendenciát mutat [23,4 százalékról 12,8 százalékra) ellentétben a szakközépiskolákba való beiskolázással, ami 12,7 százalékról 17,4 százalékra emelkedett. Az utóbbi két évben a tanulók érdeklődése az általános középiskolák iránt ismét fokozódik, amit a gimnáziumok megnyitása szintén kedvezően befolyásol. Annak ellenére, hogy a magyar tannyelvű szakiskolák hálózata az utóbbi időben bővült, tanulóinknak a szakközépiskolákba való beiskolázása a szlovák tannyelvű iskolák lehetőségeitől még így is nagyon elmarad. A 9. sz. táblázat szerint ez az elmaradás 8 százalékos, ami hozzávetőleg 100 tanulót jelent. Tanulóink továbbtanulási igényét nem sikerült eddig kellőképpen kielégítenünk, különösen a lányok számára. Egy ökonómiai és egy egészségügyi első osztály évenként ezt az igényt csak részben elégíti ki. Véleményem szerint a szakiskolák hálózata egész szlovákiai méretben komoly felülvizsgálást érdemel. Az a tendencia, hogy általános középiskolákba a szlovák tannyelvű iskolák átlagánál több tanulónk jusson el, szükséges, kellő feltételeket kell azonban biztosítanunk tanulóink számára a szakiskolák terén is. Indokolja ezt a 8. sz. táblázatban feltüntetett tanulóink szakiskola iránti érdeklődése is. A jelentkező 296 tanuló a 15 éves tanulók 22,1 százaléka, ami azonban a szlovák tannyelvű szakiskolákba felvett tanulók kerületi átlagát sem éri el. A lehetőség szerint a jelentkező 296 tanulóból 215 jutott szakiskolába, a többi kevés kivétellel utólag a kilencéves alapiskolába került. Ez sem egészséges folyamat, ami igaz, országos jellegű is, de a magyar tannyelvű iskolák esetében még érezhetőbb. Szakiskoláink hálózata rendezésének szükségességével párhuzamosan sajnos meg kell állapítanunk, hogy kilencéves alapiskoláink tanulóinak továbbtanulási igénye is jóval a kerületi átlag alatt marad. 15 éves tanulóink 42 százaléka jelentkezik évente továbbtanulásra, ami megegyezik a szlovák tannyelvű iskolákból felvett tanulók százalékával. Természetes tehát, hogy ha továbbtanulás terén el akarjuk érni a szlovák tannyelvű iskolák által elért átlagot, akkor az eddiginél jóval több tanulót kell továbbtanulásra felkészítenünk. A kilencéves alapiskoláink ezen a téren elért eredményéről a 8. sz. táblázat ad áttekitést. Legtöbb tanuló jelentkezik továbbtanulásra a kassai járás iskoláiban, ahol a Tornai Kilencéves Alapiskola kivételével a továbbtanulásra jelentkező tanulók százaléka jóval a kerületi átlag fölött van. Kiemelkedően legjobb eredményt a Kas- * szükség szerint több is. 137 ** a többi kerületben lévő iskolákban és a szlovák tannyelvű iskolákon kívül.
