Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-12-01 / 4. szám - Kelecsényi László: Szociális helyzet - tanulmányi előmenetel
Szociális helyzet — tanulmányi előmenetel KELECSÉNYI LÁSZLÓ tanító, Kéménd A tanulók előmenetelének szociális, családi és pszichológiai tényezői A pedagógus oktató-nevelő munkájának, pedagógiai tevékenysége hatásos és eredményes kihasználásának alapvető feltétele, később fokmérője, hogy a pedagógus pszicho-fiziológiai szempontból alapjában ismerje a tanulót s azokat a lényeges családi és szociális feltételeket, körülményeket, amelyekben a tanuló él, fejlődik és végzi mindennapi iskolai munkáját. Ez a követelmény hatványozottan jelentős szerepet játszik az osztályfőnöki munka hatékony és eredményes kifejtésében. A pedagógusnak rendszeresen és következetesen meg kell figyelnie azoknak a feltételeknek, körülményeknek és tényezőknek az összhatását a tanulóra, amelyeknek a tanuló fiziológiai és intellektuális fejlődése szempontjából determina- t í v, meghatározó értékű jelentőségük van. A pedagógusnak önmagából kiindulva viszont le kell vonnia a megfelelő pedagógiai következtetéseket saját oktató-nevelő munkája eredményeiből is, amelyeket az oktatás és nevelés feltételei között — tehát a tanítási órán — az adott tanuló esetében elért. Hogy a tanuló pszichobiográfiai térképét hatásosan érvényesíthessük oktató-nevelő munkánkban, és minden tanulóhoz individuális fizikai-fiziológiai, intellektuális-pszichológiai alkata szerint viszonyulhassunk, alapvető segítséget nyújt a pedagógiai napló, amely időrendi sorrendben foglalja össze az illető tanuló testi és szellemi fejlődésének legfontosabb mozzanatait. Némelykor azonban vitatható a tanuló megfigyelésének logikusan és exakt-tudományos módon felépített rendszere, valamint a figyelt jelenségek helye, célszerű értékelésének és gyakorlati hasznosításának módja. A tanuló egyéni tulajdonságainak, fejlődési különlegességeinek, esetleges defektusainak helyes ismerete, értékelése szélesebb körű, alapos, szigorúbb logikával és rendszerességével felépí tett megfigyelési alapelveket, módszereket és munkaformákat feltételeznek és követelnek meg a pedagógustól. Hogy a pedagógus helyes módszerrel közeledjen a különböző alaptípusú és személyiségű tanulókhoz, ismernie kell a tanuló pszichográíiáját, lélektani életrajzát. Egyúttal le kell szögeznünk azt is, mit értünk gyakorlati vonatkozásban ezen a módszeren. A tanuló pszicho- gráfiájának ismerete bizonyos alapvető pedagógiai orientáció azokban a külső és belső feltételekben és tényezőkben, amelyek közvetlenül hatnak a tanuló intellektuális és lelki életére és fejlődésére. [Rendkívül sokat lehetne beszélni ebben a vonatkozásban a szociális és családi feltételekről és tényezőkről, ezeknek a visszahúzó, gátló, negatív hatásáról a tanuló előmenetelére, ami már nem is egészen pedagógiai, hanem szociális, társadalmi probléma!!) A tanuló intellektuális életrajza alapvető, orientációs terv, összefoglalás, amely irányítja a pedagógust a tanuló egyénisége fejlődésének szempontjából és ennek rendszeres megfigyelésében, a tanuló előnyös vagy hátrányos tulajdonságainak megismerésében. A pedagógiai megfigyelés következtetéseinek helyes értékelése és rendszerezése a pedagógiai naplóval összefüggésben helyes összképet ad a pedagógusnak az adott tanuló fiziológiai és pszichológiai-intellektuális tulajdonságairól, képességeiről — ami aztán alapvető kiindulási alapot nyújt a tanuló magaviseletének és előmenetelének helyes értékeléséhez. A tanuló pszicho-biográfiai megfigyelésének és értékelésének négy fontos összetevője van, amelyeknek a következtetései összhatásukban kell hogy 98
