Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)
1968-10-01 / 2. szám - Jírová, M.: A nevelőmunka módszertana a bölcsödében és az óvodában / Könyvekről
Könyvekről A NEVELÖMUNKA MÓDSZERTANA A BÖLCSÖDÉBEN ÉS AZ ÓVODÁBAN M. JÍROVÄ és szerzői munkaközössége Az 1960. december 15-én kelt iskolatörvény 3. §-ában az „Iskola előtti nevelés“ cím alatt olvashatjuk a következőket: „A fejlett szocialista társadalom céljaival összhangban zsenge kortól a hatodik életévig minden gyermeknek az alapműveltség elnyeréséhez szükséges és az adott kornak megfelelő előképzésben kell részesülnie“. Az iskoláskor előtti szervezett nevelés a bölcsődékben és az óvodákban valósul meg. Ezek az intézmények teszik lehetővé, hogy a gyermekes anyák tevékenyen bekapcsolódhassanak a közéletbe, társadalmi munkát végezhessenek. Hároméves korukig a bölcsőde gondoskodik a gyermekekről, háromtól hatéves korig az óvoda. Míg az első az egészségügy hatáskörébe tartozik (ugyanakkor az iskolai nevelési rendszernek is szerves része], az óvoda kimondottan az iskolaügy hatáskörébe sorolt intézmények egyike. Mindkét helyen szakképzett gyermek- gondozó nővérek, nevelők és óvónők dolgoznak. Az óvodáskorú vagy még fiatalabb gyermekek szigorúan kötve vannak ahhoz a környezethez, amelyben élnek, s azokhoz a személyekhez, akik nevelik őket. A bölcsődének és az óvodának szoros együttműködést kell megvalósítania a családdal az alapvető egészségügyi feltételek létrehozásában és eszmei-nevelői síkon hatniuk kell a szülőkre, hogy a jövő nemzedék egészségesen, vidáman, zökkenő mentesen éljen és fejlődhessen. Mindehhez szükséges az egységes nevelési rendszer, illetve a gyermek nevelését születéstől hatéves korig szabályozó közös tervezet. Az iskoláskor előtti nevelés célja a gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztése. E nevelés az iskolába való eredményes előkészítést is szolgálja egyúttal, azonban e távlati cél mögött olyan konkrét nevelői feladatok láncolatát kell látnunk, amelyek az egyes korcsoportoknak, s minden gyermeknek külön-külön a lehető legjobban megfelelnek. A nevelőnek ismernie kell azokat a részletcélokat is, amelyeket a következő fejlődési szakaszban fognak majd a gyermekek elé tűzni, hogy nagyobb nehézségek nélkül előkészíthessék őket az eredmények elérésére. „A nevelőmunka módszertana a bölcsődében és az óvodában“ módszertani segédkönyv megjelenése magyar fordításban pótolja különösen a bölcsődei nevelőmunkával foglalkozó magyar nyelvű hazai szakirodalom megjelenésében mutatkozó hiányt. Nagy segítséget nyújt mind az óvónőknek, mind a bölcsődék dolgozóinak, nemkülönben az e pályákra készülő egészségügyi és óvónőképző szakiskolák tanulóinak. A könyv szerzői (e korral foglalkozó ismert cseh és szlovák szakemberek) a bevezető részben elsősorban általános pedagógiai, főként szervezési kérdéseket taglalnak. Érintik a gyermekgondozó nővér és az óvónő személyiségének a kérdését, külön fejezetben tágyalják a bölcsődék és az óvodák együttműködését a szülőkkel, az iskolai intézményekkel. A bölcsődék és az óvodák berendezésével szemben támasztott pedagógiai követelmények problémáit tárgyaló fejezet azt a gondolatot hangsúlyozza, hogy bár a nevelési folyamatban elsőrangú jelentősége van ugyan a társadalomnak, jelentős szerep jut az anyagi környezet hatásának is. Higiéniai és fejlődéslélektani szempontok figyelembevételével foglalkozik a bútorok, a tornaszerek, a szükséges játékszerek stb. berendezésének a kérdésével. A második — a könyv mintegy nyolc ti- zedrészét felölelő módszertani rész a gyermek életkori fejlődésszakaszainak megfelelően külön fejezetekben tárgyalja mindegyik korcsoport (összesen 6) legfontosabb nevelési kérdéseit. A pedagógiai tudomány a személyiség mindenoldalú sokrétű fejlesztésére megjelölt feladatcsoportok szerint — testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai nevelés problémaköreivel külön- külön foglalkozik az egyes korcsoportokon belül, lineárisan bővítve a gondolatkört. A politechnikai nevelés problémája természetesen nem szerepelhet önálló fejezetként, azonban a munkára nevelés kérdésével már a második korcsoporttól kezdve minden egyes korcsoportnál külön fejezetben foglalkozik. Az erkölcsi nevelés fe66
