Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)
1968-10-01 / 2. szám - Medriczky Kornélné: A biológia és a kémia kapcsolata
A BIOLÓGIA ÉS A KÉMIA KAPCSOLATA MEDRICZKY KORNÉLNÉ tanárnő, Bratislava A biológia és kémia kapcsolata még a fizika és kémia kapcsolatánál is szorosabb, mert az élőlények nem élhetnek meg az élettelen természet anyagai nélkül. Az élő és élettelen természet dialektikus egységet alkot. Egyébként a biológia és kémia szoros kapcsolatát bizonyítja az a tény is, hogy a tanítók szakképzésénél rendszerint a biológia és kémia egy szakot képez. A kémia tanítását az anyag és az anyagban végbemenő változás ismertetésével kezdjük. A kémiai változásnál biológiai példákat is hozunk fel, pl. az emberi szervezetben is végbe megy kémiai változás: a táplálék szakadatlanul átalakul. Ennek a kémiai változásnak következménye az a hőfejlődés, mely bennünk az életet fenntartja. Kémiai változás történik a növények szervezetében is. Általában az élethez a kémiai változások szakadatlan sora kapcsolódik. A kémiatanítás anyagában csaknem minden témának van valamilyen biológiai kapcsolata. Vagy az illető anyag keletkezése, vagy hatása az élő szervezetre, vagy pedig felhasználásának jelentősége az élő szervezet számára. A hidrogén lényeges alkotórésze minden szerves vegyületnek, melyek az élő szervezetet felépítik és egyik fő eleme az ún. biogén elemeknek, azaz azoknak az elemeknek, amelyek nélkül nincs élet. Keletkezik a szerves anyagok levegő nélküli bomlásánál, növényi részekből, mocsarakban és nedves talajban. Ezt a bomlást hidrogénes erjedésnek nevezzük. Jelentős felhasználása van nitrogéntartalmú műtrágyák előállításánál, mely fontos a növénytermesztésben. Az oxigén nagy élettani jelentősége abban áll, hogy lehetővé teszi az életfolyamatokat. A levegő oxigénje nélkülözhetetlen a légzésnél, viszont magának a tiszta oxigénnek huzamosabb időn át való be- légzése ártalmas, mert elégeti a szöveteket. A légzéskor felvett oxigén a táplálékkal egyesül, miközben lassú égés — oxidáció — megy végbe. Ez az égés szolgáltatja az élet fenntartásához és az életműködésekhez szükséges energiát és tes * tünk állandó hőmérsékletét. A testünkben elégő cukor annyi hőt fejleszt, mintha a cukrot szabadon égettünk volna. A trágya oxigén felvételével való lassú égése tartja melegen a palántázásra használt melegágyakat. Az oxigén a biogén elemek egyik legjelentősebb tagja. Kötött oxigén a növényi, állati és emberi sejtek, szövetek anyagában jelen van, a cukrok, zsírok, fehérjék tartalmazzák. A víz is tartalmaz oldott oxigént s ez a vízben élő állatok és növények szempontjából fontos, mert a vízi élőlények a levegő oxigénjét, nemcsak a vízben oldott oxigént tudják hasznosítani életműködésükhöz. A levegő oxigénje légzésnél, égésnél, az oxidációs folyamatokhoz állandóan elhasználódik, de a levegő oxigéntartalma mégsem változik, mert az oxigén a természetben a zöld növények közvetítésével állandó körforgást végez. Az emberi és az állati légzés termékei a CO2 és a víz szüntelenül a levegőbe jutnak, a zöld növények felveszik a széndioxidot és vizet, melyek a napfény hőhatására bonyolult szerves anyagokká alakulnak. Ez a folyamat a fotoszintézis. Ennél a szintézisnél felszabadult oxigén visz- szakerül a levegőbe, állandósítja a levegő összetételét, hogy aztán újból részt vegyen a szerves élőlények testében végbemenő oxidációs folyamatokban. 6 CO2 + 6 H2O = C0H12O6 + 6 O2 szabaddá váló oxigén az oxigén körforgása Az oxigénnek fontos alkalmazása van az * Jelen cikket a szerző: A tantárgyak közötti kapcsolatok kérdése, A kémia kapcsolata a matematikával, fizikával, biológiával, földrajzzal és a politechnikával című 1967. évi díjnyertes pedagógiai felolvasásából merítettük, A cikkben a biológia és a kémia kapcsolatával foglalkozik. 60
