Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)

1968-09-01 / 1. szám - Heimler László: Mit írnak a testvérlapok

JEDNOTNÄ Legutóbbi számában (5. sz.) О. Pavlik akadémikus tob

ŠKOLA , Iából közölt fejtegetést az iskolarendszer további fejlődéséről. Megállapítja, hogy egész sor fejlett államban gyorsabban növekszik az iskolaügyi tárca költségvetése, mint a nemzeti Jövedelem. Ezzel együtt minőségi változásokra kerül sor a műveltség tekintetében. Az anyagi művelődéssel, vagyis a tananyag mennyiségének elsajátításával, az egyes elszigelt ismeretek memorizálásával szemben a formatív műveltségre, a magasabb ismereti funkciók fejlesztésére, főképp a gondolkodás fejlesztésére tevődik át a hangsúly. Az elemi iskolákban is korlátozódik a túl nagy empirizmus, az oktatás túlzott szem- léletessége, amely gyakran hátráltatja a gyorsabb intellektuális fejlődést, és a mai gyermek mentális kapacitását nem használja ki kellőképpen. Kísérleteket folytatnak a matematika korszerű oktatása érdekében, amelyben sok elvont matematikai fogalom magasabb iskolai fokozatról alacsonyabb fokozatra tevődik át. A továbbiakban a szerző vázolja a jelenlegi fejlődési irányt a szocialista és kapitalista államokban. Cikke általános érdeklődésre tarthat igényt.

A folyóiratnak ez a száma foglalkozik továbbá a középiskola új koncepciójának néhány szociológiai szempontjával, a természettudományi művelődés módszertani kérdéseivel a Komenský Egyetem természettudományi karán. A rendkívül gazdag szám lélektani rovata újabb időszerű kérdéseket vet fel a környezetnek és a nevelésnek az alkotó tevékenységre gyakorolt hatásáról. A történelmi rubrika a néptanítók képzésének problémáira tekint vissza az első Csehszlovák Köztársaságban.

VYCHOVÄVATEĽ A lap 10. számának rendkívül változatos tartalmából

érdeklődésre tarthat számot Czakó Mátyás, pszichológus vitakonzultációja a testi fenyítésről a gyermekotthonok praxisában. Megállapítja, hogy még itt, ahol fiatal korú bűnözőkről van szó és megmentésükről a társadalom számára, itt sem indokolt a fenyítés és más kemény bánásmód. Ugyanis nem a fiatalkorúak ideiglenes kényszerítése a cél, nem az, hogy azok a megkövetelt rendhez alkalmazkodjanak. El kell érni személyiségük átformálódását, a motivációs szerkezet megváltozását, amely konfliktusos helyzetbe hozta a fiatalkorú viselkedését. Csakis érzékeny, szeretetteljes és türelmes pedagógiai munkával érhető el ez a cél, mert az ifjúban csak így lehet megnyitni a nevelővel való együttműködés zsilipjeit.

K. Danás az iskolai klubok széles körű tevékenységének lehetőségét fejtegeti. A lap közli ezenkívül a kilencéves alapiskola 6—9. évfolyama iskolán kívüli nevelésprogramját a társadalmi nevelés, testnevelés, turisztikai tevékenység területén. Figyelemre méltók L. Blatný sorai az esztétikai tevékenységről az úttörőtáborban.

RODINA A lap júniusi száma közli a Kultúrny životban megjeA ŠKOLA lent My, podnájomníci vo vlastnej krajine c. erősen

szubjektív hangvételű írást. Sajnálatos, hogy a Rodina a škola, amelynek célja a szülők befolyásolása a család és az iskola didaktikai egysége érdekében, a lezajlott sajtókampányból éppen ezt a cikket találta alkalmasnak közlésre. Még ez ellen sem emelnénk kifogást, ha ezzel párhuzamosan az „audiatur et altera pars“ régen bevált elve alapján közöltek volna egy másik tanulmányt is, amely segítséget nyújtott volna a kérdés objektív vizsgálatához.

Egyébként a lap hozza A. Šimonovičová Útban az emlékmű felé c. írását, amelyben kommentálja Štefánik M. Rastislav emléke iránti kegyelet megnyilvánulását. — Milyen mértékben lehet attraktív az anya? — ezekkel a kérdé- 35 sekkel foglalkozik az egyik érdekes írás, amely lélektani szempontból irodalmi