Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)

1968-09-01 / 1. szám - Šimková, Vilma: Néhány szó fiatal óvónéninkhez a tanév kezdetén

Persze helytelen lenne, ha az óvónő a helyes szokások kialakítását csak oktatással akarná elérni. Ebben az esetben a gyerekek csak formálisan sajátítanák el őket. Helyes, ha az óvónő időnként játék keretében szoktatja a gyerekeket a jó szokásokra. Pl. ha „üzletesdit“ játszanak, megtanulnak illedelmesen köszönni, szépen, tolakodás nélkül sorban állni stb. Az „orvosdi“ játszása közben megszokják egymás segítését, megtanulnak hálásnak lenni a nyújtott szolgálatért, kedvesen bánni a gyerekekkel (babákkal) stb. Az ilyen érzelmi aláfestésű játékokban a gyerekeknek alkalmuk nyílik arra, hogy elkerüljék a konfliktusos helyzeteket és kialakítsák az egymás iránti szívélyes viszonyt, a helyes viselkedés szokásait.

Ezeknek a szokásoknak az elsajátítása nagy hatással van a gyerekek egyéniségének fejlődésére, gazdagítja tevékenységüket és elősegíti egészséges öntudatuk kifejlődését.

A gyermekek egymás iránti harmonikus kapcsolata kialakításában nagy szerepe van a közösen végzett munkának is. Eleinte mindnyájuk számára egyforma munkával bízzuk meg őket, pl. ősszel a kert takarításánál gyűjtsék össze a köveket, pálcikákat, papírhulladékot, öntözzék meg a virágokat. Később már nagyobb önállóságot igénylő munkával is megbízhatjuk őket. Pl. kockákból vonatot összeállítani, gyümölcsöt, hajót rajzolni stb. így a gyerekek megtanulják értékelni egymás munkáját, egymásnak tanácsot adnak, s ezáltal napról napra közelebb kerülnek egymáshoz s olyan közösség alakul ki belőlük, amellyel minden nehézség nélkül lehet dolgozni. Persze a vezető szerep mindig az óvónőé marad, aki példaadásával és megfontolt módszereivel egyetértésre, közösségi érzésre és kötelességtudatra neveli a kicsinyeket.

33