Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)
1968-09-01 / 1. szám - Kecskés Árpád: A fizikai feladatmegoldás néhány kérdése
gálhatjuk, hogy mely tényezőktől függhet, megvizsgálhatjuk a kölcsönhatásokat az energia-átalakulások, a fogyás és növekedés, az elhanyagolások szemszögéből; elképzelhetjük a feladatot technikailag stb. Bármelyik úton haladva, célunk: a feladat fizikai lényegének felderítése. Az ellenőrzés első fokának tekintjük azt az eljárást, amelynek célja a következtetésnek a valósággal való összehasonlítása. Miután a probléma fizikai lényegét megtaláltuk, s az ellenőrzés is sikeres volt, áttérhetünk a feladat mennyiségi felírására, amit kvantitatív elemzésnek nevezhetünk. Számbavéve a meghatározandó mennyiségeket, megoldási tervünk kész, ezután következik tervünk végrehajtása. 3. A fizikai feladatok matematikai megoldásához gyakran célszerű általánosságban számolni és csak a végén helyettesíteni konkrét numerikus értékeket (megfelelő egységrendszerben]. Ez az eljárás (az említett kvalitatív elemzést követően] a feladat „fizikai jellegét“ nem sérti. A számolás során a fizikai mennyiségek dimenzióját jelző szimbólumokkal is számolunk ugyanúgy, mint a számokkal (csak az összegezés nem változtat a fizikai mennyiség dimenzióján], 4. A feladat megoldását követő megoldás helyességének ellenőrzése nagy gondot okoz a tanulóknak, de ez természetes. Természetes azért, mert a fizikai feladatok megoldását megnyugtatóan csak a kísérleti megfigyelés során kapott mérési eredményekkel való összehasonlítás alapján lehet ellenőrizni. Erre azonban a tanítási gyakorlatban nem sok lehetőség van. A végeredménynek a tankönyvben található eredménnyel való ösz- szehasonlítási lehetősége lélektani szempontból helyes, de csak akkor, ha azt bizonyos fenntartással fogadják a tanulók. 5. A feladat megoldását a diszkusszió zárja le. A diszkusszió során elvégezzük az eredményül kapott függvény matematikai vizsgálatát. Megnézzük, lehetne-e általánosítani, konstruálható-e valamilyen műszer a megoldott feladat alapján? Az előbbiekből kitűnik, hogy állandó követelmény legyen minden fizika tanár részéről a feladat lényegének rövid leírása és a matematikai megfogalmazás indokolása. Még meg kell jegyeznünk, hogy valamennyi tanulónál nem is juthatunk el összetett fizikai feladatok mindenkor önálló, kielégítő megoldásához, ez azonban nem is célunk (az FO versenyeken részt vevő tanulóknál azonban igen], csupán annyi, hogy mindent elkövessünk annak érdekében, hogy az átlagos szint a képletbe való behelyettesítés nívójáról a fizikai gondolkodást tükröző megoldás fokára emelkedjék. A fizikai feladatok megoldási módjait az új ismeretek elsajátításának, rögzítésével összekapcsolva még nem merítettük ki. Megemlíthetjük, hogy további lehetőségeket és kevésbé megszokott feladattípusok alkalmazása lehetséges, és éppen ezek a lehetőségek adnak alkalmat arra, hogy a legkülönbözőbb tanulókat feladatmegoldással is közelebb vigyük a fizikához és nagyobb érdeklődést keltsünk a tanulókban az FO-verseny iránt is. Itt gondolunk például a következő feladattípusokra: 1. méréssel, méretezéssel kapcsolt feladatok, 2. fizikai kérdések, 3. technikai ismereteket bővítő feladatok, 4. fejben elvégezhető számítás, 28