Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 1. szám - Mózsi Ferenc: A nyitrai járás magyar pedagógusaihoz
Ti: Nem, nem. Most új hadsereg lesz. Például a Vörös őrség. T2: A rendőröket is leváltják. [A csoportmunka nem egészen két percig tartott.) Az ezután következő frontális munka során a tanár megfelelő rendszerbe foglalta a tanulók önálló következtetéseit, röviden összegezve a további dekrétumok tartalmát. A gyerekek tehát képesek önállóan gondolkozni, következtetéseket levonni, egymás hibáit kijavítani. Ahhoz azonban, hogy a munkát így szervezhessük meg, az órák új tervezési módjára van szükség. Mivel a nevelési oktatási céljaink által meghatározott súlyponti részeket rendszerint csak egy-egy téma összefüggéseiben lehet meghatározni, szükségessé válik a tematikus tervezés. A közölt vagy más hasonló tématervből kiindulva tudatosan differenciálhatnánk a tananyagot és a tanítási módszereket. Ennek alapján biztosítani lehetne mind az eseményes, érzelemre és értelemre egyaránt mélyen ható nevelő jellegű történeti „bemutatást“, mind a tanulók önálló gondolkodásának fejlesztését. A történelemtanítás megújulásának jelenlegi szakaszában talán éppen ez lenne az a döntő lépés, amely leginkább előrelendíthetné munkánkat. A NYITRAI JÁRÁS MAGYAR PEDAGÓGUSAIHOZ „A közép- és felsőoktatás csak olyan ütemben bővíthető — a színvonal csökkenése nélkül amilyen mértékben a tanulók továbbtanulására való képességét és készségét a pedagógiai munkával növelni tudjuk “ Még valamikor márciusban beszéltem a nyitrai járás tanügyi vezetőivel, akik megnyugtattak: „nálunk nem lesz baj“. Külön gyűlésen tárgyaltak a magyar nyelvű alapiskolák igazgatóival a 15 éves tanulók pályaválasztásának kérdéseiről és főleg a középiskolai továbbtanulás fontosságáról. Az igazgatótanítók — véleményük szerint — megértették, hogy a dolgozók műveltségi szintjének emelése nem csak pártdokumentumokba foglalt társadalmi feladat, hanem minden pedagógus legegyénibb állampolgári érdeke is. Beláttatni a szülőkkel, hogy az iskolában kapott általános műveltség — bármily pályára is menjen gyermekük — óriási előnyt jelent; megértetni mindenkivel, hogy a tanult ember lényegesen többet nyújthat a társadalomnak és többet is kap az élettől, ez akkor, azon a megbeszélésen, nem mutatkozott megoldhatatlan feladatnak ... Június 28-án a Nyitrai Általános Középiskola igazgatójától sajnos már más értesülést kaptam. Az iskola körzetében 10 magyar tannyelvű kilencedik osztályban tanítanak (ez cca 200—260 tanulót jelent), ám összesen csak 16 tanuló jelentkezett az általános középiskola első osztályába. Csi- fárról, Kalászról például senkit sem küldtek ebbe az iskolába, Horná Krá- l'ováról pedig egy olyan hármas tanulót, aki — bizony mi tagadás — kerek ötösre „felvételizett“. A felvételi vizsga eredménye és a félévi osztályzat között általában mind magyarból, mind matematikából két egész osztály- zatnyi (!) a különbség. 8
