Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 1. szám - A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados emlékünnepe iskoláinkban - Szebenyi Péter: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanításáról
Kitűnik, hogy a kartársak bizonyos értelemben kétségtelenül differenciálták a tananyagot, nem egyforma súllyal tanítottak különböző kérdésekről. Ügy tűnik azonban, hogy ez a differenciálás nem volt elég tudatos és határozott. Csak néhány példát erre: A bevezető óra hat első mondatáról pontosan kétszer annyi szó esett, mint az anyagegység utolsó 19 mondatáról, pedig az utolsó mondatok nevelési-oktatási szempontból lényegesebb mondanivalót tartalmaznak. A második órán a tanulók részletesen elmondták, amit a forradalom eseményeiről tudtak. Ez tartalmilag sok újat nem adhatott az osztálynak, érzelmileg meg jóformán semmit sem. Ezzel szemben az eseményekből levonható lényegi következtetésekkel (a forradalom jellege, a forradalom győzelmének okai) nagyon keveset foglalkoztak. A harmadik órán — igen helyesen — legtöbbet a forradalom jellegét legvilágosabban tükröző dekrétumokról és a forradalom jelentőségéről beszéltek. Ebben az esetben a tanár, ha nem is elég határozottan, de mégis helyesen differenciálta a tananyagot. Hiba volt azonban, hogy a tanulók — különösen az első problémák kibontásában — nem vettek elég aktívan részt. A problémát tovább is elemezhetnénk, de ez a néhány példa is elég annak illusztrálására, mit jelent az órák tudatos és határozott differenciálásának hiánya. Az utolsó óra ugyanakkor azt is bemutatja, hogy a differenciálás ugyan előfeltétele, de egymagában még nem biztosítéka a jelenleginél korszerűbb tanításnak. Ha nem differenciáljuk a tananyagot, nincs időnk és energiánk a legfontosabb események érdekes, sokoldalú bemutatására, a tanulóknak pedig nincs elegendő alapjuk az önálló következtetések levonására. Azzal viszont, hogy differenciáljuk a tananyagot, még csak a lehetőségét teremtettük meg az érzelmekre is mélyen ható és a tanulók valódi aktivitását kibontakoztató történelem- tanításnak. Ennek megvalósításához a tananyag differenciálása mellett — többek között — a tanítási módszerek differenciálása és korszerűsítése is szükséges. Elemezzük ebbből a szempontból a fenti táblázatot, amely kilenc különböző tanárnál meglátogatott nyolcadik osztályos óra adatait tartalmazza. A táblázat értékelése előtt meg kell jegyezni, hogy akimutatásban az itt-ott jelentkező hasonlóságok ellenére sem egy módszertani típusú órák szerepelnek. Ugyanezeknek az óráknak más jellegű elemzése azt mutatta, hogy az egyes tanárok a maguk sajátos módján és egyéni ritmusban vezették a munkát. Nézzünk egy példát erre a ritmusra- (* A TÁBLÁZATBAN NEM SZEREPLŐ SZERVEZÉSt MONDATOKKAL EGY ÜT) N (Nevelő): „Nohát, ha megvizsgáljuk azt, hogy mi volt az oka az 1905-ös forradalom bukásának, nyilván itt is le kell vonni a következtetést, hogy minek köszönhető, hogy ez a forradalom viszont győzni tudott. N: Ennek a forradalomnak a vezetője melyik osztály? T (Tanuló): A bolsevikok. T: A munkásosztály. N: A munkásosztály. És kik a szövetségesei? T: A parasztság. N: A parasztság. Ugye láttuk, hogy földet kért, és ezzel a parasztságnak, a szövetségesének az érdekeit képviselte. T: És a világ tőkései az egymás elleni harccal voltak elfoglalva. N: Ez fontos. Ezért Lenin azt mondta, ami ma lehetséges, az holnap lehet, SORSZÁM TANÁRI KÉRDÉS TANÁR/ MEGERŐSÍTÉS A TANÁR MAGYARÁZÓ MONDATA ÖSSZES * TANÁRI MEGNYILVÁNULÁS ÖSSZES TANULÓI MEGNYILVÁNULÁS A SZÓBELI MEGNYILVÁNULÁSOK ÖSSZESEN 1 37 18 79 из . 46 189 2 .26 11 69 116 44 160 3 31 18 107 158 36 194 4 4 2 12 72 134 74 208 5 25 10 156 195 25 220 6 28 8 152 191 24 215 7 38 1491 146 53 199 a 37 13 77 129 58 187 9 31 . 16 106 171 35 206 ■1 ‘ II III IV V VI 5
