Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)

1967-10-01 / 2. szám - Horváth István: A "raznocsinyec" szó eredetéről

[(oroszul, ,разный’) társadalmi osztályokból származtak elszegényedett nemesek, papfiúk, felemelkedett parasztok stb.].

Közelebb jutnak így a tanulók a szlovák ,činili ige jelentéséhez is. Ez is а ,стъ’ főnévből származik és az értelme eredetileg ,valamit rendezni1, rendbeszedni; később ,bármit tenni1 (činiť čokoľvek], főleg erkölcsi értelemben, pl. ,činiť dobro, činiť zlo’ (jót tenni, rosszat tenni] vö. .zlo-čin* (gaztett, bűntett], ,dobro-činný’ (jótékony] stb.

Etimológiailag ide tartozik a szlovák .činiteľ1 (cselekvő, tényező] és a most már elavult .činovník’ szó is, amellyel valamely egyletben tisztséget betöltő személyt vagy hivatalnokot jelöltek. A forradalom előtti Oroszországban а .чиновник’ szó hivatalnokot jelentett. Ma még ugyanebben a jelentésben találkozunk e szóval a bolgárban és a szerb-horvát nyelvben. Itt ugyanis olyan személy megnevezéséről van szó, amely a társadalom ranglétrájának valamely fokán áll, és feladata bizonyos dolgokat elintézni — rendezni.

A tanulók ezek után könnyen megértik, miért jelent az orosz чин szerzetes rendet (lat. ordo-rend) is.

A szláv ,činb’ átkerült a magyar nyelvbe is. Itt is eredetileg azt jelentette, valaminek a rendje, módja. Ha valakiről ma azt mondjuk, hogy ismeri valamely dolognak csínját-bínját, akkor ezen azt értjük, hogy ismeri annak rendjét-módját, minden fortélyát.

A ,činb’ származéka a magyar .csinos1 is. A szó mélyhangúsága még a jeres (ъ = jer] szláv ,čin-ь’ átvételére mutat. Az ,-s1 képző valamivel való ellátottságot fejez ki. A .csinos1 eredetileg azt jelentette, hogy .rendes’ (ordinatus, ordentlich] és ellentéte a .csintalan1 (a -tálán, -télén képző valamitől való megfosztottságot jelöl], annyit mint .rendetlen1 (im ordinatus, unordentlich] (lásd Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai, I. köt., Budapest 1955, 134. old.]. Ezt egy а XVII. századból származó levél következő mondatával lehet bizonyítani: „Alázatosan kérem nagyságodat, kegyelmesen megbocsásson, mert az posta nem vár, azért írok ily csintalan állapottal.“

E két melléknév jelentése tehát régebben éppen úgy szemben állt egymással, mint ma a .rendes1 és a .rendetlen’. Ugyanaz a személy régebben vagy csak csinos, vagy csak csintalan lehetett, mert e két fogalom kizárta egymást — ellentmondó (kontradiktórikus] volt.

Könnyen megérthetjük azonban azt a jelentésbeni fejlődést, amely a .csinos1 mai értelméhez, a ,szép’-hez vezetett. Ami rendben van, az ránk jó hatással van, kellemes érzelmeket vált ki bennünk. Ezért jelenti ma a csinos azt, hogy ,kellemes külsejű, rendes, tiszta, takaros’ (németül nett], és a csintalan, hogy .szertelen, szeleburdi, nyugtalan, pajkos, ha- miskodó1. Ma tehát már ugyanaz a személy lehet csinos és csintalan is.

A szétágazó jelentésfejlődésre a magyarban több példa is van. Ilyen pl. a .híres1 és a .hirtelen’ (mind a kettő a ,hír’ főnév származéka], vagy az ,idős’ és az .idétlen’ (az ,idő’' főnévből) (lásd Lőrincze Lajos: Édes anyanyelvűnk, Budapest 1961, 212—213. old.).

Itt alkalom adódik arra, hogy rámutassunk a szláv ,čin-ь1 további érdekes összefüggéseire is.

A .činb1 görög megfelelője a .kosmos’. Ez a szó eredetileg szintén rendet jelentett. Közismert dolog, hogy a görögök már a priori (eleve) mindenütt harmóniát (összhangot), rendet láttak, és így könnyen megértjük, miért

46