Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)

1967-10-01 / 2. szám - Onódi János: Hazafiság és nemzetköziség

szerepel ugyan a szocialista hazafiságra és proletár nemzetkö­ziségre való nevelés, teszünk is egyet s mást érdekükben, de nem a legfontosabb kérdések egyikeként kezeljük. Nem véletlen tehát, hogy pártunk Központi Bizottsága a közelmúltban több határoza­tában is hangsúlyozza az ifjú nemzedék szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra való nevelésének szükségességét. Napjainkban, a szocialista társadalom felépítésével sem csökkent e nevelő tevékenység jelentősége, s különösen az iskolai nevelő- munkára érvényes ez. Senki sem tagadhatja ugyanis, hogy az isko­la döntő szerepet játszik az ifjúság kommunista erkölcsre való nevelésében. A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség viszont az új típusú ember két igen fontos jellemvonása, amely nem alakulhat ki automatikusan. Ez az alapvető oka annak, hogy a hazafias és internacionalista szellemben történő nevelés min­denkor döntő fontosságú tényező volt és az is marad. Mint ismeretes, a szocialista hazafiság egyik legfőbb jellemzője, hogy nem a szólamok, hanem a tettek hazafisága. Puszta szavak­kal senki sem segítheti elő a szocialista haza további felvirágoz­tatását. Név élőmunkánkkal az aktív hazafiság kialakítására kell törekednünk, s ez azt jelenti, hogy ifjú nemzedékünkben olyan jellemvonásokat kell kialakítanunk, olyan tudással kell felfegy­vereznünk, hogy készen és alkalmas legyen tettekkel, alkotómun­kával elősegíteni szocialista hazánk további felvirágoztatását. A szocialista hazafiságra való nevelés egyik fontos lépése tehát, hogy tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy szüntelenül növeljék tudásukat, mert a nép, a haza szolgálata ezt feltétlenül megköve­teli. Természetesen mindez ránk, pedagógusokra is érvényes: aktív hazaszeretetünk kifejezője csakis jó oktató-nevelő munkánk lehet. Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a szocialista társadalomban, amely a nemzetiségi kérdést marxista—leninista módon oldja meg, a haza és a nemzet szolgálata egybeesik. Ifjúságunkat arra kell nevelnünk, hogy puszta szavak, hangzatos szólamok pufogtatásá* val semmit sem tehetünk a csehszlovákiai magyarságért, s csakis szocialista hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további fejlődése lehet nemzeti előrehaladásunk záloga is. A szocialista hazafiságra való nevelés nem mond ellent, sőt elvá­laszthatatlan a nemzeti öntudat kialakításától és fejlesztésétől, A szocialista hazafiság megkívánja a nemzeti tudat fejlesztését. A nemzeti öntudat igazi formálására viszont csakis a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus nyújt lehetőséget. Min­den ellentétes vélemény, esetleg a nemzeti öntudat fejlesztésének tagadása nem marxista, káros álláspont. A nemzeti öntudat kiala­kítása, — a nemzeti kultúra, a haladó nemzeti szokások ismerete és elsajátítása, de nem utolsósorban a nemzeti nyelv tökéletes ismerete, — alapot teremt más népek, nemzetek megbecsülésére. Ugyanis csakis az tisztelhet más nemzeteket, aki saját nemzetét is megbecsüli. A szocialista hazafiságra nevelés elválaszthatatlan a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek megismerésére, megbecsülésére és szeretetére való neveléstől. Közös államban élünk, s elengedhetet­34

Next

/
Thumbnails
Contents