Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)

1967-10-01 / 2. szám - Onódi János: Hazafiság és nemzetköziség

lenül szükséges, hogy megismerjük egymás életét, tevékenységét, szokásait, hagyományait, kultúráját, mert csakis így segíthető elő és érhető el a szocialista haza nemzeteinek és nemzetiségeinek baráti közeledése. Ez is igazolja azt, hogy a szocialista nemzeti öntudat internacionális jellegű, mert a nemzeti öntudattal ősz- szeegyeztethetetlen az a magatartás, ha valaki csak a saját nemzetét tartja nagynak, haladónak, kulturáltnak stb. Egyik magyar szakos kollégával például arról kellett vitatkozni, hogy nemcsak nagy magyar írok vannak, hanem minden nemzetnek, a legkisebbnek is vannak nagy írói. Ezért szükséges megismerni más nemzetek irodalmát és kultúráját, mert csak így értékelhetjük igazán a sajátunkét. A szocialista társadalom gyors ütemű gazdasági fejlődése napjaink tudományos-műszaki forradalmának hatására túlnő a nemzeti kereteken, s ebből következik az is, hogy a kultúra, az emberek életviszonyai és szokásai is egyre inkább túlhaladják a nemzeti határokat — internacionalizálód.nak. A nemzeti és internacionális közeledése természetszerű folyamat. Nyilvánvalóan lehetetlen és teljesen értelmetlen lenne, hogy egy nemzet elzárkózzon a világtól, más népektől, mert ezzel önmagát károsítaná meg, saját kultúráját ítélné pusztulásra. Természetesen ez nem jelentheti a kozmopolitizmus előtti behódolást. Napjainkban is létezik egy, a szocializmustól idegen ideológiai áramlat, amely az if júságban bizonyos Nyugat-imádatot igyekszik kialakítani, s ezt eredetinek, modernnek tartják egyes, ideológiailag el- tévelyedett emberek. Az ilyen magatartás összeegyeztethetetlen mind a hazafisággal, mind az internacionalizmussal, s ezáltal az egészséges szocialista nemzeti öntudattal is.

A szocialista társadalom internacionálódási folyamatában alakultak ki a proletár nemzetköziség kritériumai. Melyek ezek? A proletár internacionalizmus egyik fontos kritériuma a Szovjetunió iránti baráti viszony kialakítása és ápolása. Nem szabad ezt frázisként értelmezni, hiszen minden becsületes, józan gondolkodású embernek el kell ismernie a Szovjetunió felmérhetetlen szerepét hazánk szocialista fejlődésében. A másik kritérium a szocialista tábor népei, nemzetei iránti internacionális viszony erősítése, elmélyítése. Soha sem volt a világon a nemzetek és országok között olyan egymásra utaltság, mint napjainkban. Elképzelhetetlen ezért egy-egy szocialista ország fejlődése a többi szocialista országgal való barátság és együttműködés nélkül. A proletár nemzetköziség harmadik kritériuma a haladásért, a nemzeti önállóságért és szabadságért harcoló népekhez fűződő szolidaritás, baráti viszony kialakítása. S végül, de nem utolsósorban a világ valamennyi nemzete és népe iránti barátság ápolása és elmélyítése a világbéke fenntartása és az emberi haladás elősegítése érdekében.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplése azt is megkívánja, hogy magunkévá tegyük a Nagy Október örökségét, és tanulóinkat még hatékonyabban neveljük a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében.

35