Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)
1967-10-01 / 2. szám - Onódi János: Hazafiság és nemzetköziség
ONÜDIJÄNOS HAZAFISÁG ÉS NEMZETKÖZISÉG Az elmúlt években újságjainkban, folyóiratainkban és a könyvek hasábjain igen sokat foglalkoztak már a szocialista, a kommunizmust építő ember e két fontos jellemvonásával: a szocialista hazafisággal és proletár nemzetköziséggel. De talán soha sejn volt időszerűbb szólni erről, mint ezekben a hetekben és napokban — a Nagy ’Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának előestéjén. A szovjet emberek számára az elmúlt fél évszázadban a szocialista ember többi erkölcsi jellemvonása mellett a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus eszméje volt az erkölcsi jellemvonás, amely táplálta, éltette és ragyogó tettekre ösztönözte őket szocialista hazájuk és az emberiség javára. Nincs a világon még egy nép, vagy nemzet, amely meggyőzőbb példáit nyújtotta volna hazafiságának és nemzetköziségének, mint a szovjet nép. A külföldi katonai intervenció elleni élet-halál harc, a szocialista haza áldozatkész építése, a Nagy Honvédő Háború, a fasizmus feletti győzelem utáni újjáépítő munka és napjainkban a kommunista társadalom építésének ragyogó tettei millió és millió példával illusztrálják a szovjet emberek igazi hazafiságát. Ez a nép Lenin eszméin nevelkedett ilyenné. Lenin tanította a szovjet népet arra is, hogy a szocialista haza szeretete elválaszthatatlan a proletár nemzetköziség ápolásától. A proletár nemzetköziség elvei alapján Lenin egységes politikai pártot hozott létre. Ez a párt az elmúlt fél évszázad folyamán egy pillanatra sem tért el a lenini eszmétől, amelynek alapján a szovjet nép egy sok nemzetisé gű államból a népek internacionalista testvériségén alapuló egységes szocialista hazát teremtett. A világ számtalanszor meggyőződhetett már arról, hogy a szocialista szovjet államot minden tettében a proletár nemzetköziség eszméje vezérelte és vezérli. A német fasizmus feletti győzelem és a népi demokratikus országok felszabadítása, a szocializmust építő országok baráti támogatása, az emberi haladásért és szabadságért harcoló népek sokoldalú felkarolása mind-mind e nemes eszme érvényesülésének tanúbizonyságai. A példák tömkelegét sorolhatnánk még fel, amelyek mind azt igazolnák, hogy a szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség eszméje milyen hatalmas erkölcsi erőt jelentett és jelent ma is az emberi haladásért és a kommunizmusért folytatott harcban. Hangsúlyozni kívánjuk mindezt azért is, mert napjainkban gyakori a szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség további elmélyítésének formalista értelmezése. Többek között megmutatkozik ez abban is, hogy például nevelési terveinkben, célkitűzéseinkben, 33
