Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)

1967-09-01 / 1. szám - Radovan Richta: Válaszúton a civilizáció / Könyvekről

RADOVAN RICHTA VÁLASZÚTON A CIVILIZÁCIÓ A júliusi—augusztusi számunkban megkezdett sorozat folytatása Radovan Richta könyvéből közölt első részlet széles visszhangot keltett tanítóságunk körében. E gazdaságpolitikai dokumentum bátor és őszinte hangvétele, az író széles áttekintése korunk forra­dalmi metamorfózisáról, mondanivalójának tiszta logikája, gondolatébresztő problématfelvetése ifjú­ságunk irányításával megbízott pedagógusainkat is rendkívül közelről érintette. A mai számunkban közölt részletek az iparosítás következtében a fog­lalkoztatottságban beállt szerkezetösszetételi vál­tozásokkal foglalkoznak. Eltolódások a szerkezeti összetételben Az iparosítás az emberi munka súlypontját a gyártetők alá helyezte, a lakos­ság tömegeit egyre inkább az iparba összpontosította; tudjuk, a haladóbb or­szágokban az iparban és az építészetben ez a folyamat a nemzeti munka 35—50%-ig jutott el. A mezőgazdasági munka részesedése ezzel egyidejűleg a 20—30% alá csökkent, úgyhogy az alkalmazottak összlétszáma a termelés te­rületén lassú, hanyatló irányzatot mutatott. A társadalmi munka újrafelosztása terén a következő irányzat figyelhető meg: a) A haladó országokban a technikai fellendülés és a koncentráció következ­tében a mezőgazdasági munkaerő felszabadítása lavinaszerű méreteket ölt. Ha csak a mezőgazdaságilag önellátó országokat vesszük szemügyre, kitűnik pl., hogy az USA-ban a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság számaránya az 1920 évi 28%-ról 1962-re 8%-ra esett vissza; egyes jóslások szerint 1972-re tovább hanyatlik 5%-ra, és 2000-re csupán 2%-ot tesz majd ki („Resources in America’s Future“). Franciaországban hasonlóképpen történt, 41%-ról (1921) 21%-ra (1962) csökkent, és 1985-re 11%-ot jósolnak (Réflexions pour 1985), stb. Hasonló fejlődés várható nálunk is, a jelenlegi 22% 20—25 év múlva 10%-ra és ez alá süllyed. b) A műszaki-tudományos forradalom egészen új jelensége az ipari munka mennyiségének viszonylagos csökkenése (határozott eltolódás mellett a prog­resszív ágazatok felé). Az USA-ban az iparban és építészetben tevékeny szemé­lyek részaránya 37%-ról (1950) 35%-ra (1962) esett vissza, és 1972-re az elő­jelzések csupán 31%-os részarányt jósolnak. Angliában hasonló jelenségek kez­dete figyelhető meg: hosszabb időn keresztül tartotta magát (1951-ig a 49%-os rényarány azonban ez az utóbbi években már 47%-ra csökkent (1963). Francia- ország és az NSZK ez idő szerint az ipar és az építészet ingadozásmentes része­26

Next

/
Thumbnails
Contents