Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 1. szám - Fábry Zoltán 70 éves
FÁBRY ZOLTÁN 70 ÉVES Fábry Zoltán író, kritikus a szlovákiai magyar irodalom nesztora augusztus 10-én töltötte be 70. életévét. Most e jubileumi évforduló alkalmából, mi szlovákiai magyar pedagógusok szeretettel és tisztelettel köszöntjük, és kívánunk neki még sok, egészségben eltöltött, munkában gazdag, örömteli évet. Ebből az alkalomból rövid beszélgetést folytattunk a jubilánssal. Első kérdésünk arra vonatkozott: Hogyan és mikor kezdett el olvasni, s mik gayko- roltak rá írói pályáján legnagyobb hatást? Olvasni én mindjárt elemista koromban kezdtem, s azóta állandóan olvastam ... Én tényleg könyveken nevelkedtem, és könyveken át ismertem meg a világot, s mint az úgynevezett stószi remete most is csak könyveken és folyóiratokon át látom a világot. És mé'gis látok annyit, sőt többet, mint akik saját szemükkel nagyvilágot láttak, rengeteget utaztak. Az én példám tehát azt mutatja, hogy a könyv az igenis lehet emberformáló s emberváltoztató erő. Nagy hatást tett rám, ha úgy visszagondolok, az első könyv: Heine Takácsok című drámája. Ez volt, ami a szocializmus iránti érzékemet megindította és elindította. Azután jöttek a többi olvasmányok. A legnagyobb hatást a háború alatt és a háború után természetesen Ady tette, Adynak a Halottak élén c. könyve. Ez lett a bibliám, és ez csinált belőlem írót. Vajon most is olyan sokat forgatja-e Ady verseit, Ady .köteteit, mint azelőtt, és valóban ma is olyan sok újat és lelkesítőt talál benn, mint azelőtt évekkel? Ugyanazzal az érdeklődéssel és ugyanazzal a lelkesedéssel és ugyanazzal a felismeréssel, mint azelőtt. Ez természetes, Ady nemcsak saját korának írt, de mint minden világirodalmi költő a legtávolabbi jövőnek. Ady a háború és béke perében mindig a béke mellett szállt síkra és annak lett egyik legnagyobb alakja, ahogy én mondottam azt — a gondolat igazával perlekedő ember, hogy a béke igaza lehessen, tehát természetes, hogy állandóan kézbeveszem, és okfejtéseknél idézem és felhasználom. Tragédia az, hogy a legnagyobb művem talán ez lenne, az „Ady igaza“, és betegségem miatt nem jutok hozzá, hogy befejezzem, mert mindig újabb és újabb dolgok jönnek, amiket hamarabb kell megcsinálni. Ezek felőrlik az ember energiáját. Szóval, ha most ezeknek eleget teszek, akkor semmi mással nem törődöm többé, megírom az „Ady igazát“. TANKÖ LÁSZLÓ 25
