Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-11-01 / 3. szám - Balogh Béla: A gondolkodásra nevelés földrajzórai módszerei
Dr. BALOGH BÉLA egyetemi adjunktus Kossuth Lajos Tudományosegyetem Földrajzi Intézete, Debrecen A gondolkodásra nevelés földrajzórai módszerei Iskolai tantárgyaink nemcsak oktatási, hanem nevelési célkitűzések megvalósításának a szolgálatában is állanak. E nevelési feladatokat általában közvetlenül, de sokszor magán az oktatott tananyagon keresztül közvetve is igyekszünk megvalósítani. Földrajztanáraink előtt gyakran nem világos — és éppen ezért tárgyunknak e nevelésben betöltött fontos szerepét nem képviselik kellő bátorsággal — hogy a geográfia számos nevelési feladat megoldására alkalmas csupán a tananyagon keresztül is. Itt most csak egyetlen nevelési feladat megvalósításának két lehetőségét vizsgáljuk meg: Hogyan szolgálja a földrajzoktatás a gondolkodásra nevelést a tananyag tartalmával? Közelebbről; hogyan tudjuk tanulóinkban elmélyíteni és megszilárdítani, hogy a jelenségek összefüggéseit, kölcsönhatásait és kapcsolatait keressék, ne álljanak meg egyszerűen a tények lexikális összegezésénél. Konkrét példán vizsgálva nézzük meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság éghajlatának tanításakor a csapadékviszonyok feldolgozásában milyen logikai sorrendben kell tanítanunk ezt az anyagrészt, hogy feltárjuk a földrajzi kapcsolatokat és ezeken keresztül ne csak a szükséges lexikális ismeretanyagot tanítsuk meg (hol, mennyi az évi csapadék- mennyiség), hanem eredményesen segítsük a tanulók gondolkodókészségének a fejlődését is. Az első mozzanat a konkrét tények megismerése, a csapadékviszonyok térbeli és időbeli megoszlásának bemutatása. Igen hasznos, ha a falitérképről, vagy a tankönyv, az atlasz ábrájáról a tanulókkal olvashatjuk le, hol, mennyi az évi csapadékösszeg, melyek az ország legcsapadéka- sabb, legszárazabb területei. Magyarázatunkkal egészíthetjük ki — ha erre nincs megfelelő térkép — hogyan oszlik meg a csapadék az év folyamán, melyek a legcsapadékosabb és legszárazabb hónapok. Ezt követi a közvetlenül meghatározó természeti földrajzi tényezők bemutatása és elemzése: A CSSZK a földgömbön elfoglalt helyzete következtében a nyugati szelek övében van. Ennek következménye — a tengerekhez, az Atlanti-óceánhoz való helyzet alapján — hogy a csapadékot hozó légtömegek általában nyugat felöl érkeznek. De nem egyenletesen öntözik az ország egész területét, részben az óceántól való távolság miatt (a nyugati országrészek légvonalban kb. 550—800, a keletiek kb. 900—1300 km-re vannak az Északi-tenger keleti partvidékétől), részben a domborzati hatások miatt sem. (Praha—Plzeň körzetében, a Morva-medence déli felén és a Szlovák-alföldön csak 500—600 mm, a Szudéták és a Magas-Tátra körzetében 1500 mm-t is meghaladja). A továbbiakban a csapadék időbeli megoszlásának az óceáni és kontinentális hatásokkal való kapcsolatát mutathatjuk még be. 81
