Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-11-01 / 3. szám - Balogh Béla: A gondolkodásra nevelés földrajzórai módszerei
Ezzel azonban még közel sem zárult le a kapcsolatok köre, mert eddig csak a természeti tényezők egymás közötti összefüggéseit tártuk fel. Kölcsönhatásban van a termelés révén az ember is a természettel, jelen esetben főként a mezőgazdasági termelésen át. A következő gondolati mozzanat tehát: milyen gazdasági szerepe van a csapadékviszonyoknak, az évi mennyiségnek, időbeli megoszlásának? A Szlovák-alföldön és Kelet-Szlovákiában olykor hosszabb időtartamú szárazság kedvezőtlenül befolyásolja a terméseredményeket. Másutt viszont a bőséges csapadék okoz gazdasági nehézségeket (talajerózió, magas talajvízszint stb.]. Ezzel bemutattuk a természetnek az emberre a termelésen keresztül gyakorolt hatását. A földrajzi összefüggések rendszere azzal lesz teljes, ha bemutatjuk, hogyan hat vissza az ember — a társadalom — a természet adta nehézségekre. A CSSZK esetében — a csapadékviszonyokat tekintve — általában kisebb méretű társadalmi visszahatásra, beavatkozásra van szükség, mert a csapadékviszonyok kiegyenlítettebbek, mint az erősebben kontinentális tájakon, a magyar Alföldön, Ukrajnában, vagy éppen a Volga- vidéken. De itt is hivatkozhatunk a szükséges agrotechnikai eljárásokra, csatornázásokra és öntözőberendezésekre, melyeket a csapadékviszonyok elégtelensége, vagy éppen bősége tett szükségessé. A fenti gondolatmenet végeredményben valamennyi ország vagy gazdasági körzet, természeti földrajzi táj csapadékviszonyainak tanítására alkalmazható. Nyilvánvaló, ha földrajzóráinkon következetesen ilyen összefüggésekben dolgozzuk fel a természeti földrajzi tananyagot, akkor egészen rövid idő után már tanulóink is képesekké válnak az összefüggések keresésére és feltárására tanári irányítás nélkül is. Ezzel pedig már nemcsak a gondolkodásra nevelésben tettünk előre nagy lépést, hanem a. belső és külső aktivitás kialakítását is segítettük. A gondolkodásra nevelésre, az elemi gazdasági földrajzi összefüggések bemutatására és rögzítésére fel lehet használnunk a táblai vázlatrajzokat is. Ezek érdekében nagy haszonnal alkalmazhatjuk az úgynevezett sémás vázlatokat. Ezekkel elszakadunk a szokásos területiségtől, de rajzban rögzíthetünk olyan földrajzi kapcsolatokat, melyek ábrázolása jó eredménnyel másként nem oldható meg. A Finnországról szóló vázlatrajznak világosan kell mutatnia, hogy az ország gazdasági életében kiemelkedő fontossága van a faiparnak. Alapja részben az ország területének 65%-át kitevő erdőségekben és a vízenergiában való gazdagságban van. (Az elméleti vízierőkészlet teljes kihasználásával évente kb. 160 mrd. kWó villamosenergiát lehetne termelni; ennek még csak kisebb hányada van kihasználva.) Azt is egyszerűen le lehet olvasni a rajzból, hogy az erdőségek és a terméketlen, hasznavehetetlen területek magas részesedése miatt kevés a szántó terület, s többek között ezért sem játszik fontos szerepet a mezőgazdasági Finnország gazdasági életében. Az ismertetett módszerek és példák közel sem teljesek, inkább csak a lehetőségek irányjelzői. Rávilágítanak, milyen utakon kísérletezhetünk, hogy a földrajzi szaktárgyi anyag feldolgozásával segítsük a gondolkodásra nevelést. A példák azt is bizonyítják, hogy ezek a módszerek a ta82
