Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1966-11-01 / 3. szám - Az ifjúság kommunista nevelésének magasabb színvonaláért

Az ifjúság kommunista nevelésének magasabb színvonaláért Az új tanévben iskolaügyünk minden területén hozzáláttunk pártunk XIII. kongresszusa határozatainak az életben történő átültetéséhez, meg­valósításához. E sokrétű feladat megoldásához nagy segítséget nyújtott a tanítók, pedagógiai és iskolaügyi dolgozók besztercebányai szlovákiai konferenciája is. A konferencián a Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és művelődésügyi megbízottja, dr. Matej Lúčan elvtárs vázolta ifjúságunk kommunista nevelésének soron következő feladatait. Pártunk XIII. kong­resszusának fő irányvonala, hogy az elkövetkező években megteremtsük a tudomány, a technika és a szakképzett emberi munka gyorsabb és maxi­mális méretű kihasználásának feltételeit, és sokoldalúan fejlesszük a vál­lalatok, a kollektívák és egyének kezdeményező készségét. A tudományos­műszaki forradalommal összefüggő gyors társadalmi előrehaladás nem­csak a termelőerőket érinti, hanem nagymértékben az emberi munkát is. A termelés automatizációja ugyanis többnyire megszünteti az egyszerű segéd, és gépi munkafolyamatokat, sőt a tradicionális munkát is. Űj, ed­dig ismeretlen szakmai ágak keletkeznek, amelyek minden eddiginél több és nagyobb tudományos elemet tartalmaznak. Lúčan elvtárs hang­súlyozta, hogy „... az emberi munka fokozatosan átalakul bonyolult műszaki és mérnöki munkává.“ Ezt a nagyfokú társadalmi átalakulást illusztrálja az az úgynevezett „káder-modell“ is, amelyet pártunk XIII. kongresszusa előtt tudományos dolgozóink kidolgoztak. A termelési folyamat megváltozása ugyanis az alábbi változásokat idéz elő a munka jellegében is: Tanulatlan, és betanított munka: Szakmunka: Középfokú szakképesítés: Főiskolai képesítés: gépi termelésnél 35% 40 O/o 4% lO/o mechanikus gépsornál 57O/0 ЗЗО/0 8 O/o 2O/0 automata rendszernél QO/o 0—4flO/o 40—60 0/0 20—40 O/o Táblázatunk is igazolja, hogy a jövő társadalmában a tanulás és tovább­tanulás szerepe rendkívüli mértékben megnő. Ezzel párhuzamosan ter­mészetesen gyorsan nő az iskola szerepe és a társadalmi haladásra való hatása. Az eddigiek során az iskola főként kulturális-nevelő funkciót töltött be, s ma egyre inkább előtérbe kerül az iskola gazdasági szerepe. Ennek konkrét hatása érződik világszerte a kötelező iskolalátogatás 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents