Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-09-01 / 1. szám - Bertók Imre: A szlovák nyelv tanításának módszertani alapelvei
tás szlovák nyelven folyik, az együttesen 1881 órát tesz ki, és 45 perces órák mellett 84 645 percet számíthatunk idegen nyelvi környezetre az iskolai oktatásban. 33-as osztálylétszámnál 2565 perc, bifurkált (osztott) osztálynál 5130 perc, vagyis 114 órán át tartózkodik a tanuló idegen nyelvi környezetben csak magában az iskolában. Ezenkívül szintén speciális helyzetünkből adódik, hogy alkalma nyílik a rádióban, televízióban, társaságban hallani és beszélni a szlovák nyelvet, s az eredmény mégis az, hogy nem vagyunk megelégedve tanulóink szlovák nyelvi ismereteivel, nyelvképességével, sokan csak a passzív nyelvtudást sajátítják el, kevesebben az aktív nyelvtudást, s elenyésző számban akadnak tanulók, akik az idegen nyelven tudnak gondolkodni is. Sokan még mindig vitatják annak helyességét, hogy a testnevelés, termelés alapjai szlovák nyelven történő tanítása megfelelő vagy sem. Bátorkodom itt idézni az UNESCO XXVIII. Nemzetközi Nevelésügyi Konferenciáján Genfben 1965. júliusában a közoktatási minisztériumoknak ajánlott javaslatát, melynek 25. pontjában ez áll: „Néhány országban olyan kísérleteket végeznek, hogy egy meghatározott idegen nyelven tanítanak bizonyos tantárgyakat. Ügy tűnik, hogy ez a kísérlet jó eredménnyel jár. A kísérletet ki lehetne terjeszteni más országokra is, és alkalmazni kellene főként a középiskolák és egyes speciális célra létrehozott iskolák modern nyelvi tagozatán.“ (Pedagógiai Szemle. XVI. évf. 1966. 3. szám, 253. old.) Tudományos alapossággal fontolóra kell vennünk a szlovák nyelv tanításának módszereit, abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a magyar nemzetiségű tanulók lehetőségei nem azonosak, a mindennapi érintkezés lehetőségei hol nagyobbak, hol kisebbek, sőt vannak helyek, ahol kimondottan csak az iskolára korlátozódnak. A módszerek megválasztásánál is különleges helyzetünkből kell kiindulnunk, figyelembe kell vennünk a szlovák nyelv természetét, vagyis hogy hangnyelv, melynek sajátsága a hang- rendszere. Továbbá jellegzetességeit, vagyis hogy flexív és szláv nyelv, a társadalom kívánalma t, amit a tantervi cél körvonalaz, és alapvető funkcióját, hogy elsősorban a szóbeli gondolatközlés eszköze. De ezen túlmenően látnunk kell azt, hogy tanulóink a munkahelyeken, továbbtanulásnál az írásbeli közlést is szükségelik. Nálunk más mércét kell felállítani a szlovák nyelv komplex elsajátítására, mint mondjuk Magyarországon egy idegen nyelv megtanulására, ahol a többség az iskola elvégzése után csak passzív úton jön kapcsolatba az idegen nyelvvel a szakirodalom, újság stb. olvasásával. Az utóbbi években utat tör az idegen nyelvek tanításában a metodikának tudományos szintre való emelése, tudományos diszciplínaként való kezelése. A didaktikai és nevelési alapelvek mellett polgárjogot igényelnek a metodikai alapelvek is, ezen a területen azonban még sok tisztázatlan dolog merül fel. A modern nyelvpedagógusok az alapelvekkel fenntartás nélkül egyetértenek, egyedül a rendszerezésük, számuk és fontosságuk meghatározásában térnek el a szakvélemények. Az idegen nyelvek tanításában a kiváló nyelvpedagógusok a következő alapelveket sorakoztatják fel, ajánlják és javasolják őket, mint a módszertan alappilléreit: a nyelvtan tudatos tanításának elve, az összevetés elve, a fordítás felhasználásának elve, a fono- motorikus nyelvtanulás elve, (Rachma- nov), az idegen nyelv aktív és receptív elsajátításának elve, az anyanyelvre való támaszkodás elve (Malír), a kezdő szakasz tudatos, imitativ akusz- tiko-artikuláris realizálásának elve, a tudatos egybevetés elve, a fonetikai, lexikai és nyelvtani minimum elsajátításának elve, az iskolai tanításra nor- malizált nyelv elsajátításának elve (Hermenau), az idegennyelv-oktatás gyakorlati célkitűzésének elve és az anyanyelvre való támaszkodás elve (Salistra), az oktatás szóbeli alapjának elve, az idegen nyelvű gondolkodás elsajátításának elve, a nyelv nyelvtani szerkezetének típusmondatok alapján történő elsajátításának elve (Vedel), az anyanyelv és idegen nyelv második jelzőrendszerbeli kapcsolatának elve (Bloomfield), a hallás utáni megértés 5
