Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 11-12. szám - Mózsi Ferenc: Tudományos műszaki forradalom, műveltségi szint és nemzetiségi kérdés
(„kell a családnak a kereset“) vagy pedig kizárólag csak szak-középiskolába akarja őt járatni, pedig ez nem készíti fel a tanulókat a főiskolai továbbtanulásra. Sajnos, a közvélemény nyomására egyes pedagógusok is — ahelyett, hogy erőteljesen harcolnának — magukévá teszik ezeket a káros nézeteket. Ä tanulási alkalom az előző évekhez viszonyítva lényegesen bővült, ám nem bővült ennek megfelelően a tanulási kedv és a kitűnő és jó tanulók száma. Pedig egy-két éven belül mindazok részére, akik kellő szorgalommal eredményesen fejezik be a magyar tannyelvű alapiskolák kilencedik osztályát, mennyiségileg a középiskolai anyanyelvi továbbtanulás ugyanolyan lehetőségei állnak rendelkezésére, mint általában Szlovákiában, és ezenfelül módja lesz jó néhánynak, akárcsak eddig is — ha kívánja — szlovák tannyelvű szak-középiskolában folytatni tanulmányait. Hangsúlyozni kell (mert igen sok iskolában végzett felmérés igazolja), hogy ezt még nem mindenütt értették meg): a középiskolák hálózatának bővítése, tehát a műveltségi szint emelésének szükségszerű feltétele: a) a tanulók továbbtanulási igényének elmélyítése és b) az alapiskolákban folyó oktató-nevelői tevékenység hatékonyságának, a kitűnő és jó, középiskolai továbbtanulásra alkalmas tanulók arányának emelése. Természetesen mindez a népművelési tevékenység fokozását is feltételezi. Egyszóval: a tudományos-műszaki forradalom diktálta új kor követelményeinek magunkévá tételét és széles körben való megértését. Tehát a fent elmondottak értelmében a feladatokat így összegezhetnénk: 1. Minden magyar tannyelvű iskolában fokozott gondot kell fordítani a pályaválasztás kérdéseire. Tanulmányozni kell (a 6-ik illetve a középiskolák 1. évfolyamától a tanulók pályaválasztási indítékát. A legjobb tanulókat az általános középiskolára kell irányítani, hogy majd ott főiskolai stúdiumra készítsék fel őket. A többit kell a szak-középiskolákra irányítani, s nem fordítva. A mezőgazdasági szak-középiskolák minden tanulói helyét el kell foglalni. 2. Az általános középiskolák „térképezzék be“ körzetüket, s teremtsenek élő kapcsolatot az alapiskolákkal. Az alapiskolák tanulóinak 20—24 százalékát, illetve azok szüleit győzzék meg az általános középiskolai továbbtanulás jelentőségéről, fontosságáról. 3. El kell érni, hogy az általános középiskolák érettségizőinek 75%-a jelentkezzen a főiskolára és az érettségizők 51%-a oda el is jusson — hiszen végső soron ez határozza meg egy-egy tanári kar működésének eredményességét s ezzel a szülőknek a magyar tannyelvű általános középiskolák iránti bizalmát is. Ebből az alkalomból nem tárgyaltuk a jelenségek okát, azokat az objektív és szubjektív okokat, melyek magyarázzák a jelenlegi szituációt (erről már szóltunk az Űj Szóban, illetve az Irodalmi Szemlében). Hangsúlyozzuk azonban: magyarázni ugyan lehet az alacsonyabb eredményeket, de ez egyetlen csehszlovákiai magyar pedagógust sem mentesít a többletmunka elvégzése elől, mellyel az országos mutatókat el lehet és el kell érnünk. 325 »
