Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1967-06-01 / 10. szám - Mózsi Ferenc - Varsányi László: Gyermekünk elsős lesz (Böszörményi János) / Könyvekről
A könyvet a neveléstudomány két kiváló szakembere, Dr. Gyurics László tanszékvezető egyetemi tanár, e szakterület egyik legkiválóbb hazai képviselője és Majzik Lászlóné, magyarországi szakíró recenzálta. Miért jelent e kiadvány megkülönböztető figyelmet, miért érdemli meg az ajánlást a szülőknek és nevelőknek egyaránt? A legtöbb gyermek félelemmel lépi át az iskola küszöbét. A félelem indítéka a leggyakrabban közös minden gyermeknél: az iskolával történő ijesztgetés, fenyegetés a tanító veréséivel stb. A gyermek idegenkedése az iskolától azzal a félelemmel is magyarázható, amelyet az ismeretlen világgal szemben csaknem minden gyermek érez. Nagy emberek visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy az iskola sajátos légköre később is érvényesülő hatással volt gondolkodási és gondolatközlési módjuk véglegessé alakulására, egyéniségük, szemléletük fejlődésére. „Ki hinné, hogy a gyermekkori büntetés, amelyet nyolcéves koromban kaptam egy harmincéves leány kezétől, egész életemre megszabta hajlamaimat, vágyaimat, szenvedélyeimet, egész lényemet, éspedig pontosan az ellenkező értelemben, mint ahogy természetszerűen várható volna?“ — emlékezik egy régi sérelemre még hajlott korában is J. J. Rousseau Vallomások c. művében. „Különösen erős hatással van a gyermekekre egy-egy tanítónő (a testi szépség is sokat nyom a latban], megerősítve azt a nézetet, hogy az alsó osztályok vezetésére, ahol a gyermekeknek még anyapótlékra van szükségük, a női tanító kiváltképpen alkalmas“ — hangsúlyozza a két Európa- hírű magyar szakember Dr. Hermann Imre és Dr. Hermann Alice Az első tíz év c. tanulmánykötetében, amelyben idézik Tamási Áron, Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Veres Péter, Szabó Lőrinc és mások visszaemlékezéseit az iskola- élmény jelentőségének bizonyítására. Romain Rolland Jean Christophe- jában hasonló példát ír le a gyermek Christophe és az iskola konfliktusának érzékeltetésére: az iskolában elszenvedett méltánytalanság nemcsak ellenszenvet, hanem iskolagyűlöletet is váltott ki Christophe-ban, akit később is állandó félelem gyötört. „Rolland későbbi műveinek, nemcsak tanulmányainak, hanem regényeinek és színműveinek is a megértéshez, stílusuk, szerkezetük, levegőjük érzékeléséhez fontos tudnunk, mit jelentett életében az i s- k о 1 a“ — írja Rolland életművének egyik legkiválóbb elemzője és ismerője Dobossy László: Romain Rolland az ember és az író c. életrajzi művében. Mózsi Ferenc és Varsányi László közös művükben hangsúlyozzák az iskolába lépés mozzanatának rendkívül fontosságát, elhatároló jelentőségét a gyermek és általában a nevelés szempontjából. Művükben előítéleteket oszlatnak szét, szemléleteket döntenek le, amelyet nemzedékek hordoztak magukkal s adtak át újabb nemzedékeknek. Ez a szemlélet: az iskolaellenes- ség, az iskolával, a tanítóval való ijesztgetés bubus-pedagógiája volt, amely eleve szembeállította az iskolába lépő gyermeket az intézménnyel, amellyel együtt kellett volna haladnia. A Mózsi Ferenc írta lírai hangvételű, élményszerű, már-már szépírói erényeket csillogtató Bevezetés érzékletesen példázza az iskolába lépés mozzanatának jelentőségét a kisgyermek életében. Tamási Áron Bölcső és bagoly c. művében hasonlóan emlékezik találkozására az iskolával. A szerzők azonban nemcsak tényeket állapítanak meg, hanem módszeres tanácsokat is nyújtanak, éppen a zökkenőmentes, konfliktus nélküli találkozás biztosításához. A gyermek előkészítése az iskolai életre c. fejezetben az iskolaérettség szempontjait és megnyilvánulásait vizsgálják a gyermek testi és szellemi fejlettségével kapcsolatosan, különös tekintettel a gyermek kifejező (közlő) készségére, a gyermek által beszélt nyelvre és a tanítási nyelvre. A szerzők szándéka kétségtelenül az, hogy megkíséreljenek tudományos elemzés segítségével feleletet adni arra a kérdésre is, hogy pl. milyen tanítási nyelvű iskolába írassa a szülő gyermekét. A szerzők, a szubjektivizmus legteljesebb 'kizárásával, a megértés pszichológiájának és az oktatás lélektanának szempontjából elemzik 313
