Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-09-01 / 1. szám - Deme László: Nyelvi nevelés és beszédkultúra / Nyelvművelés
van: az író egyszerre narrátor és szereplő. (Érintkezés a drámai műfajokkal.) — Meg hogy kezdete így hangzik: „A dolog úgy történt...“ S hogy közvetlen, az élőbeszédhez hasonló fordulatok vannak benne: „De bizony...“; sőt (idézőjellel kiemelt) gúnyos árnyalatú fordulatok. És így tovább. 3. Azután végezzük el a szöveg nyelvtani elemzését; persze a „nyelvtanidnak „értelemkereső“ formájában. a) Nézzük meg az első mondatot általánosságban, faja és szerkezete szempontjából. (Ezt nemcsak azért érdemes elvégezni, mert szükséges és tanulságos; hanem mert a tanulók az esetek többségében helyesen határozzák meg, tehát munkájuk máris sikerélménnyel kezdődik.) Tartalmi szempontból a mondat kijelentő; szerkezetét tekintve összetett. (Azt, hogy többszörösen összetett, csak újabb gondos áttekintés után engedjük kimondani, nehogy a vesszők száma alapján mechanikusan rámondják. — Többszörösen összetett mondatról lévén szó, egyelőre hárítsuk el azt a problémát, hogy mellé- vagy alárendelő összetett mondat-e, minthogy ezek legnagyobbrészt vegyes típusúak.) b) A mondat többszörösen összetett, tehát első feladatunk még nem is a tagmondatokra bontás, csak a nagyobb egységekre való tagolás, ahol egy-egy egységbe több tagmondat is eshet. Elkezdjük olvasni: A dolog úgy történt...; s itt meg is álllunk, mert ebből a részből kérdést tehetünk fel a továbbiakra: „Hogyan történt?“ — A válasznak teljesnek kell lennie: úgy történt, hogy a Verbőczi zászlóaljat, melyet már napok óta kegyetlenül vert az ellenséges gránáttüz, 1919, május 1-jén leváltottuk, és helyébe három, volt pesti rendőrökből összeállított zászlóaljat vezényeltünk a hídfőállásba. így történt. — S ha tanulóink a válasszal megállnak a leváltottuk szónál, segítsük ki őket pótkérdéssel: „És még hogyan történt?“ — Ez az első tagolás azt mutatja, hogy az egész összetett mondat két egymással szembeállítható egységet tartalmaz. Ezek közül az első egy rövid főmondat, a második ennek módhatározó értékben alárendelt „mellékmondata“. De ez a módhatározói „mellékmondat“ csak a főmondattal szemben egység, önmagában még mindig nagyon is komplex, tehát tovább bontandó. Első metszéspontja az és kötőszónál van (amely előtt olvasáskor nem volt szabad megállni, mikor a főmondat felől indultunk; de most meg kell állni, mikor már a módhatározó értékű részen belül mozgunk): „Tehát akkor hogyan történt? ... És még hogyan?“ — A két rész egymással kapcsolatos viszonyban van; a főmondathoz fűződő viszonyuk persze párhuzamos,, tehát egyforma: módhatározó értékű részlet mind a kettő. ej Csak most állunk neki, hogy tagmondatokra szedjük szét a vizsgált egységet. (Mert ha mindjárt „szétszedjük“, sokkal nehezebb aztán „összerakni“ őket tömbökbe). De most már az előző munkafázisban kapott nagyobb egységeket bontjuk részeikre. A főmondat maga egyetlen tagmondatból áll; ez a többszörösen összetett mondatnak első tagmondata. A módhatározó értékű tömbnek első egysége: hogy a Verbőczi zászlóaljat 1919. május 1-jén leváltottuk; s ebbe beleékelődik egy neki alárendelt tag= mondat, mely a Verbőczi zászlóalj-hoz kapcsolt jelzői mellékmondat: „Milyen (miféle, melyik) Verbőczi zászlóaljat?“ — amelyet már napok óta kegyetlenül vert az ellenséges gránáttűz. — Itt tehát a főmondatnak alárendelt első mód- határozói mellékmondat a neki alárendelt jelzői felől tekintve relatív főmondat. A módhatározó értékű résznek második, az elsővel kapcsolatos viszonyban álló egysége: és helyébe három, volt pesti rendőrökből összeállított zászlóaljat vezényeltünk a hídfőállásba. Ez a rész egyetlen tagmondat; a három utáni vessző nem tagmondathatárt jelez, hanem mondatrészeket választ el egymástól, d) A fentiek alapján felállíthatjuk a többszörösen összetett mondat s z e г ч k e z e t i képletét: 22
