Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1966-09-01 / 1. szám - Honismeret - hazaszeretet II.

f) írjuk, rajzoljuk le a gyermekek maguk készítette játékszereit (neve, hogyan készítik, hány éves gyerekek, esetleg milyen „mondóka“ kíséretével stb.)- Meg lehet-e ezek készítésére tanítani tanulóinkat?

g) Mi a gyermekek legkedveltebb játéka jelenleg, mivel játszanak legszívesebben az óvodás, a kisiskolás és a nagyiskolás korban?

Pártunk XIII. kongresszusának dokumentumai is bizonyítják életünk fejlődésének egyre nagyobb iramú gyorsulását. A beszámoló és a felszólalók részletesen elemezték a tudományostechnikai forradalom jelentőségét, mely az emberiség életében szinte be- láthatatlanul nagy változást eredményez. Mai életünk gyors változása és feladataink felelősségteljesebb valóra- váltása a csehszlovákiai magyar pedagógusokkal szemben is egyre igényesebb követelményeket támaszt. Ezek közül alapvető feladatunk: megismertetni és ezáltal megszerettetni hazánkat. A honismeret és a polgári neveléstan tanítói a közeliről a távolabbira, az ismertről az ismeretlenre, a köny- nyebbről a nehezebbre haladás elvének megfelelően regionális elemekkel is meg kell hogy ismertessék tanulóikat. Ezért a Szocialista Nevelés egy kérdésekbe szedett falumonográfiai konsz- pektust közöl. (Az előző számban az első 4 kérdéscsoportot adtuk közre.)

KIKTŐL ÉS HOGYAN GYÜJTSÜNK?

A kérdésekre a helyi viszonyokat jól ismerő, helybeli származású adatközlőktől, szülőktől, nagyszülőktől szerezzen választ, az iskola honismereti köre által megbízott tanító — esetleg egy ügyes tanuló. Keresse fel a jó emlékezetű, szívesen beszélő, a régi dolgok iránt érdeklődő idős férfiakat és asszonyokat, világosítsa fel őket a hagyományok gyűjtésének fontosságáról, kulturális életünkben elfoglalt szerepéről, s kérjen tőlük választ az egyes kérdéscsoportok pontjaira.

Tudakolja meg tőlük, hogy kik a helység legjobb táncosai, énekesei, faragói stb., kik ismerik legjobban a szokásokat, játékokat, meséket, mondákat, balladákat, verseket stb. Keresse fel ezeket is, s a hozzájuk közelálló kérdőpontokra tőlük is gyűjtsön választ. Ha egy-egy választ lejegyzett az adatgyűjtő, ellenőrizze, hogy pontos feleletet kapott-e a kérdés minden részletére. Ha úgy látja, hogy a válasz nem teljes, kérdezzen a hiányzó részletre vonatkozóan is.

Az egyes kérdőpontokra adott válaszokból megismert történetek, dalok stb. szövegét (ha tudjuk, dallamát is), a játékok, szokások menetét, a tárgyak rajzát részletesebben is gyűjthet- jük (természetesen ezt az anyagot a zenei nevelés óráira használhatják fel a kartársak).

A gyűjtéseknél tüntessük fel adatközlőink nevét, életkorát és foglalkozását. Annál értékesebb lesz gyűjtésünk, minél több szöveget, szokást, játékot, tárgyat stb. írunk, rajzolunk le részletesen, minél több fényképpel dokumentáljuk anyagunkat.

A néprajzi kör vezetőjének, a gyűjtés felelősének teendői a következők:

Tartson megbeszélést a kör tagjaival, tanítókkal, ügyesebb tanulókkal. Ismertesse velük a gyűjtés célját és módszerét. A gyűjtésbe vonjuk be a szülői munkaközösség tagjait is. Közölje a kör tagjaival, hogy a társadalmi gyűjtés folyamatos munka, melynek első szakasza e kérdéscsoportok alapján végzett gyűjtés. Ez a gyűjtés tájékozódó, felderítő jellegű, iskolai célokat szolgál. Ezzel az anyaggal a történelem, a honismeret és a polgári nevelés óráin a tanulók is megismerkednek, s így izmosodik majd hazaszeretetük.

A gyűjtőkkel az egyes kérdéscsoportok minden pontját részletesen meg kell tárgyalni. A kérdéseket ossza ki a gyűjtésére vállalkozó gyűjtők között.

A gyűjtés befejezése után a honismereti, illetve a néprajzi kör vezetője a válaszokat másolja le minimum 3 példányban 21 cmX30 cm nagyságú papírra. A munkát tehát „cédulázó“ módszerrel javasoljuk megvalósítani, azaz úgy, hogy a gyűjtés (de a felelős is az utolsó beíráskor, a „tisztázás“) során minden egyes lapra felírja:

17