Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)

1966-09-01 / 1. szám - Honismeret - hazaszeretet II.

A község neve: Gúta, Kolárovo Járás: Komárno

Kérdéscsoport: I.; kérdés: a; 1. oldal (a lapok számozása).

Gyűjtő: (név, pontos cím); dátum: Hagyományaink feltárásával ismerjük meg népünk múltját, gazdasági és társadalmi életét, művészetét, tehát mindazt, ami haladó érték. Legyen célunk mindezt fejleszteni, művelni és szocialista kultúránk — tehát az iskolai oktató-nevelő tevékenységünk — szerves részévé tenni. A gyűjtött anyagot az iskola igazgatósága — hasonlóan, mint más tanítói segédanyagot — a tanítói könyvtárba iktatja be, s ügyel arra, hogy a tanítás folyamán azt a pedagógusok optimálisan használják fel.

* * *

V. Kérdéscsort: Ünnepek, mulatságok, szokások

a) írjuk le, mikor és kik köszöntének (különböző ünnepek alkalmából: újév, húsvét, május, karácsony stb.), jegyezzük le a köszöntőket (regélők, mendikálók).

b) Mikor szoktak a faluban, városban mulatságot rendezni ( aratási, szüreti, búcsú stb.) s ezek zömmel hogyan zajlanak le. Vannak-e ezeknek különös helyi hagyományai (sütés, főzés, vendéglátás stb.)?

c) Él-e falujukban (ismerik-e, emlékeznek-e rá és kik?): a lucázás (kontyolás, palázolás); a betleheme- zés; a regőlés; a karácsonyi vagy szilveszteri (kiskarácsonyi) kongózás vagy nyájfordítás; az aprószentek-napi korbácsolás; az ó-év temetés vagy ki- ‘kolompolás; a gergelyjárás; a három- király-járás; a balázsjárás; a kiszehaj- tás (égetik, vízbe dobják); a hamvazói tuskóhúzás; a húsvéti határjárás; a szentivánéji tűzugrás; az aratókoszorúvitel; a különböző szüreti játékok (például a ,,bakus“-játék); a különböző tréfás játékok (halottas játékok), lóvásár, Bene, Vendel, törökös, a juhait kereső pásztor stb.

d) A község régi életének milyen ma már nem használt tárgyai (régi gazdasági eszközök, mint például: faekék, rugdaló, gereblye, kulcsos béklyó stb., edények, mint például: lakodalmas fazék, különféle korsók stb.; ruhafélék; ácsolt, faragott, festett, bútordarabok; halász-, vadász-szerszámok; a régi mesterségek, mint például a gyertyamártó, kékfestő, mézesbábos, timár stb. eszközei; régi hímzések, szőttesek) találhatók a fészerekben és a padlásokon, a kamrákban és a csűrökben? írjuk le ezek nevét és hogy hol, kinél találhatók.

VI. Kérdéscsoport: Népi viselet és díszítőművészet

a) Milyen a község mai ünneplő viseleté? Ha ma már nincs népviselet, mikor hagyták el? Melyik környékbeli falu viselete hasonlít (illetve hasonlított) a helybeli viselethez?

bj Jegyezzük fel az alább felsorolt egyes viseletdaraboknak a községben használatos 1. nevét; 2. anyagát; 3. színét; 4. díszítését; 5. és, hogy azt csak asszonyok vagy lányok is hordják (illetve hordták):

I. Női viselet: fejrevaló, hajviselet, ingváll, pruszlík, vállkendő, blúzféle, kabátféle, szoknya, kötény, harisnya, lábbeli, egyéb.

II. Férfi viselet: fejrevaló, ing, mellény, kiskabát, felsőkabát, nadrág, kötény, lábbeli, szűr, guba, bőrből készült hímzett ruhaféle (bunda, suba, ködmön, melles), egyéb. (Emelné a felmérés értékét egy-két fénykép!)

c) A község kultúrcsoportja (tánccsoport, énekkar) felhasználja-e öltözetében a helyi, illetve a környékbeli viseletét?

d) Van-e a faluban, aki hímzésekhez előrajzolja a mintákat? Szőnek-e a nők mintás házivásznat? Kik ezek? (Név, életkor, foglalkozás, lakás).

e) Szoktak-e a faluban ágyneműt, abroszt, törölközőt, vászonkendőt hímezni (melyek a felsoroltak közül, kik) ?^

f) Élnek-e a faluban népi fafaragók, akik díszített tárgyakat (botot, ostornyelet, sótartót, ivópoharat stb.) készítenek (milyen tárgyakat, név, kor, foglalkozás, lakás)?

g) Szokták-e a faluban a szoba vagy veranda falát saját tervezésű díszítéssel kifesteni? Ha igen, kik a legügyesebb festők?

h) Szokták-e a faluban: 1. a bútorokat festett virágokkal díszíteni (pél18