Szocialista Nevelés, 1966. szeptember-1967. augusztus (12. évfolyam, 1-12. szám)
1966-12-01 / 4. szám - Bertók Imre: Viszonyszavas vonzatok kontrasztivitásai
használatát a szlovák határozói és egyéb viszonyok kifejezésében, a pre- pozíciós vonzatok jelzős szerkezetében és a viszonyszavas idiómákban. Ahány eltérés merül fel, annyi akadály gördül a tanuló elé. Az eltérések megértése, tudatos alkalmazása egyben a nyelvi sznobizmus felszámolását is jelenti. Az idegen nyelv kulcsszavainak birtoklása a nyelvi valóság szabatos megnyilatkozása lesz, amikor a kontrasztivitás tudatosítása az idegen nyelv normáinak szellemében funkcionált beszédben ölt testet. Amíg az eltérések nem automatizálódnak és nem tudatosodnak, addig a tanuló a paradigmatikus szubmorfémákkal, egyszerűbben szólva az esetragokkal, totózik. „... a két nyelv rendszerének tudatos összehasonlítása is lényeges, mert ennél jobban tudatosodik a tanulóban a nyelvi formák hasonlósága és különbsége, annál jobban kifejlődik bennük az érzék a helyes idegen nyelvi beszéd és ugyanakkor minden nyelvi hiba iránt.“ (Az idegen nyel-' vek oktatásának időszerű kérdései. 99. oldal.] Gyakorlati példák a kontrasztivitás bemutatására: A genitívusszal járó „do“ viszonyzó magyar ekvivalense a legtöbb esetben -be, -be, -ig rágós határozói viszonyt fejez ki. Az iskolai nyelv-' tankönyvek másról nem is tesznek említést. Figyeljük meg az alábbi példákat! Ľudia idú do pofa — Az emberek a mezőre mennek. Deti utekali do vrchu— A gyerekek a hegynek futottak. Nemiešaj žito do pšenice — Ne keverj rozsot a búza közé. Dala sa mu do vlasov — Hajának esett. Do dvoch rokov budeme hotoví — Két éven belül készek leszünk. Dva razy do roka — Kétszer egy évben, vagy Kétszer évenként. A kiragadott példákon láthatjuk, hogy a már említett ragokon kívül még a -re, -nek, -nak, -ben, -ként határozói viszonyt kifejező ragok és „közé, alatt“ határozói viszonyt kifejező névutók is előfordulnak magyar ekvivalensként a konvencionálisán tanított -ba, -be és -ig ragoktól elté^ rően. Behatóbb fejtegetéssel és összehasonlítással kimutathatnók a prepozíciók jelzős szerepét, avagy kimondottan idiomatikus jelentésüket is. Pl.: Čo ma do toho — Miközöm hozzá. Čo máš do nás? — Mi bajod velünk? Itt már a -hoz és -val határozói viszonyt kifejező ragok is előfordulnak, ez még jobban gazdagítja a „do“ viszonyszó magyar ekvivalensének fordítási értékrendjét, ami nemcsak az iskolai oktatásban, de a műfordításoknál is fontos szerepet játszik. A genitívusszal járó „za“ prepozíciót csak a II. ciklusú iskolák tan-’ könyve említi, mint -ban, -ben határozói viszonyt kifejező ragot a magyar nyelvben. Nézzük meg az eltéréseket! Za celej cesty — egész úton, Za vidna — látáskor, Za vojny — háború alatt, Za každej okolnosti — minden körülmények között. A magyar nyelvben tehát a szokástól eltérően kifejezi még az -on, -n, -kor határozói raggal ellátott viszonyt, valamint az „alatt, között“ névutós határozói viszonyt. 105
