Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1965-09-01 / 1. szám - Lengyel Dénes: A verselemzés módszereiről
Dr. LENGYEL DÉNES egyetemi tanár, Budapest A VERSELEMZÉS MÓDSZEREIRŐL A tartalom és a forma egységében folytatott verselemzésnek számos helyes módszerét ismerjük. Cikkünkben csak néhány bevált eljárást sorolunk fel, célunk tapasztalatcsere megszervezése. A versek elemzését, illetve bemutatását tartalmi és hangulati bevezetéssel készíthetjük elő. Ez az előkészítés gyakran a költemény keletkezés- történetének ismertetése. A walesi bárdok előkészítésekor az elnyomatás éveinek irodalmi életére vethetünk egy pillantást. Petőfi halála és a legjobbak bebörtönzése után 1857-ben azt várják Aranytól, hogy Ferenc Józsefet dicsőítse. A költő felháborodásában megírja zsarnokgyűlölő versét: A walesi bárdok-at. Előkészítésünk akkor sikerül, ha értelmi és érzelmi síkon egyaránt hat. Ezért a történelmi szakaszokat éppúgy megvilágítjuk, mint Arany érzésvilágát. A tájversek előkészítése földrajzi ismeretek felelevenítésével folyhat. Máskor a történelem nyújt anyagot az előkészítéshez. Olykor a bevezető szöveg a versben előforduló szavak magyarázatát is tartalmazhatja, szinonimák ügyes felhasználásával. A vers bemutatása előtt megfigyelési szempontot adhatunk, s ezzel már a fő mondanivalóra irányítjuk az osztály figyelmét. Amikor Petőfi: A XIX. század költői c. versét tanítjuk, az Előre hát... kezdetű kétsoros költői parancsot emeljük ki. Ez a kiemelés csak irányítás lehet, melynek célja a mondanivaló közvetlen megragadása. A verset mindig a tanár mutatja be a tanulóknak. Egyedül ő tudja, hogy mi érdekli az osztályt, s csak ő ismeri tanítványai szintjét. Ezért még művésznek sem engedheti át az első közlés jogát: a rádió, magnetofon vagy televízió-közvetítés csak az elemzés után válik igazán nevelő értékűvé. A bemutatás kifejező olvasással, érzéssel és igazi átéléssel kelt hatást. A tanár értelmesen, világosan közöl, hiszen ilyenkor is az értelemhez szól. De nem feledkezhet meg róla, hogy a vers mindig érzést fejez ki, s ezt olvasáskor is érzékeltetni kell. Finoman, árnyaltan, pátosz nélkül olvassunk. Helyes lehet, ha a mondanivalót hangsúlyozzuk és a szerkezeti egységeket szünettel választjuk el egymástól. Mindez nem válhat gépiessé, nehogy a tanulók gondolkodás helyett az olvasás megfigyelése alapján keressék a mondanivalót, illetve a szerkezeti egységek határát. Az elemzés módszereit a fokozatosság elve alapján válogatjuk meg. Az alapfok a tanári közlés: egy vers bemutató elemzése. Erre több ízben szükség lehet. Amikor a tanulók az alsó tagozat magyarázó olvasását elhagyva új feladatok elé kerülnek, helyes lehet, ha a tanár egy rövid köl4
