Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1965-09-01 / 1. szám - Lengyel Dénes: A verselemzés módszereiről
teményt bevezet, bemutat s maga elemez is. Ezzel mintegy példát mutathat tanítványainak. Olykor egy új stílusirány bemutatása vagy „nehéz“ vers problémája indokolhatja, hogy a tanár maga elemzi a költeményt s ezzel olyan irodalmi élményt teremt, amely tanítványait mélyen meghat j a. A tanulók aktivizálásának elve megkívánja, hogy az elemzés fő módszere a megbeszélés legyen. A megbeszélést a tanár kérdésekkel irányítja. Ezek a kérdések pontosak és gondolkodtatok legyenek. Ügy fogalmazzuk őket, hogy az osztály egészét foglalkoztassák. A vers bemutatása után szünetet tartunk, s lehetőséget adunk arra, hogy a tanulók szubjektív érzésüket kifejezzék. Ezután általában helyes, ha a mondanivalóra irányítjuk a figyelmet. S ha ezt sikerül megállapítani, hozzá fűzzük az elemzés többi szakaszát. Ez az összefűzés szerves egységet teremt a formai elemek között is, hiszen ezek nem egyenként, hanem együtt fejezik ki a tartalmat. (így pl. a Nemzeti dal egészét áthatja a pátosz, az Arany Lacinak című verset pedig a familiáris stílus.) A fő mondanivaló megtalálását megkönnyítjük, ha bemutató olvasás előtt megfigyelési szempontot adunk vagy előkészítésünkben ezt érintjük. „Könnyű“ kérdéssel is megközelíthetjük a mondanivalót: olvassa fel valaki azokat a sorokat a versből, amelyeket legfontosabbnak talál! A szerkezeti szakaszolás tanítását a reproduktív képzelet nevelésével kapcsolhatjuk össze. Tanítsunk képszerűen látni, s akkor tanítványaink könnyen felismerik, hol van a vége egy-egy képsornak. Ezt a képszerűséget tartsuk szem előtt a stilisztikai elemzésben is. Abból induljunk ki, hogy a költő képek sorát mutatta be, pedig valójában neki csak betűsor állt rendelkezésére, mint bárki másnak. Miért láttunk mégis képeket az igazi költő betűsora nyomán? Mert a költői jelző, a megszemélyesítés, a metafora stb. lehetőséget teremt, hogy a költő fantáziáját az olvasó nyomon kövesse. Másfelől csak az értheti a verset, akt képzeletével a Pegazust is követni tudja. A verseket általában szerkezeti egységekre bontjuk s úgy elemezzük. Egy-egy részletet a tanulók olvasnak fel, majd a tanár kérdéseire válaszolva az elemzésben is részt vesznek. Elemzéskor nagy figyelmet kell szentelnünk a szómagyarázatnak. A tanulók nagy része nem kérdezi meg az ismeretlen szavakat, ezért nekünk kell kérdezősködnünk. A szómagyarázat a szókincsfejlesztés és a fogalomalkotás vonatkozásában rendkívül jelentős szakasza az elemzésnek Olykor ellenőrizhetjük munkánkat: magyaráztassunk meg néhány szót olyan szövegből, amelyet már megbeszéltünk. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a tanulók igen sok szót félreértenek, helytelenül magyaráznak. Az elemzés sohasem szakadhat el a szövegtől. Idéztessünk sokat, és bizonyíttassuk a tanulókkal minden állításukat. Ezáltal a költőt szólaltatjuk meg, aki leghívebb kifejezője gondolatainak és érzéseinek. Másfelől elvont gondolkodásra nevelünk: a mondanivaló és a szerkezeti egységek értelmezése absztrakt fogalmazást követel. A walesi bárdok konkrét történettel, eseménysorral mutatja be a zsarnokot, de Arany zsarnokgyűlölete már elvont fogalom. József Attila favágója a tőkét dönti, de a vers mondanivalója a költő forradalmisága. A konkrét képsor abszt5
