Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1965-09-01 / 1. szám - Mózsi Ferenc: Pedagógusok a gáton
ban sajnos — az eddigi tapasztalatok szerint — a magyar tanítóság nem a legjártasabb. Igaz, hogy ez összefügg a tanítók fiatal életkorával is. Ám most lélekformáló időket és szívet cserélő eseményeket élnek mindazok, akik közvetlen vagy akárcsak közvetve is részesei ennek a tragédiának. Reméljük ezért: tanítóink mindent megtesznek, hogy ezek a szülői háztól távol levő gyermekek valóban otthonra találjanak. Legyenek ezek az iskolák daltól, boldog gyermeki játéktól hangos ' kollektívák. Dolgozzanak a pontosan megszabott napirend szerint, melyben a munka, a tanulás legyen a domináló tényező. Tudjanak tanítóink az estéken, a szombat délutánokon és vasárnap a családi otthon melegét helyettesítő hangulatot teremteni. Ne féljenek olyan „apróságokkal“ is foglalkozni, hogy ki hogyan aludt, hogyan öltözködik, vajon tisztálkodik-e s vannak-e jó barátai... Ezer gond, ezer feladat hárul ezekre a tanítókra, mert tőlük most a társadalom nemcsak a szakmai tudást kéri számon, hanem a humánumnak egy olyan magas fokát — amelyet eddig még soha senki sem követelt csehszlovákiai magyar pedagógustól. Legény kell a gátra — igazi pedagógus-lélek kell ezekbe az iskolákba. Javasoljuk, hogy ezen iskolák vegyék fel a kapcsolatot több más iskolával, kérjenek anyagot, játékleírásokat, dalokat, tábori műsort, levelező diák-társakat, diafilmeket, segédeszközöket vagy esetleg műsoros fellépéseket és más segítséget a második otthon sikeres megteremtése érdekében. MÖZSI FERENC Prandl Sándor felvételei 3 IIINIIIIIIIMIIIIINMIIMINMIIIIIMIIIINIIIIIIIimmilllillllllllllimiílMIIMIIilllllllilllllllllllllllMMIIIIIIMIIIINIIIIIillllllllNIINIIIIIIIIIIIIIIti
