Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1966-07-01 / 11-12. szám - Honismeret - hazaszeretet
Honismeret — hazaszeretet A honismeret és a polgári neveléstan óráin sokszor felmerült a probléma: a tanítók nem ismerik eléggé a falu, a város történetét, néprajzát, szokásait. Márpedig nem lehet teljes értékű az a tanítás, mely nem tartja szem előtt a közeliről a távolabbira haladás didaktikai elvét. Ezért több kartársunk kérésére 11 kérdéscsoportba sűrítve egy falu-monográfiai vázlatot közlünk (folytatásban], abban a reményben, hogy minden kilencéves alapiskolában megalakul a honismereti kör, mely megválaszolja az alábbi kérdéseket s ez összesítve, gondosan megőrizve és az iskolai könyvtárba beiktatva, nyersanyagul szolgálhat egy-egy jövendő falu-monográfia megírásának s mindenekelőtte az iskolában folyó szocialista hazafiságra nevelésnek. 1. Kérdéscsoport: Történelmi emlékezés, tájegység Dél-Szlovákia különböző tájakra, néprajzi vidékekre oszlik. Ennek kialakulását a lakosság összetétele, történeti fejlődése, társadalmi és a termelési körülmények, az utóbbi évek nagyarányú átköltözései, telepítései és nem utolsósorban a természeti viszonyok magyarázzák. A néprajzi vidékek kultúrájában elütő sajátságok (például a nyelvjárásban, viseletben és a különböző szokásokban) figyelhetők meg. Mind ennek ismerete — éppen a társadalmi gyűjtés segítségével — jelentősen hozzájárulhat íegy-egy vidék, vagy néha csak a falu, város népi kultúrájának jobb megértéséhez. a) Van-e vagy volt-e a falu, a vidék népének, a magyar ajkú lakosságnak (a nép száján élő) külön neve, hasonlóan mint például a palócoknak, a matyóknak stb. Nincs ennek a névnek, elnevezésnek gúnynév, lekicsinylő vagy más jellege, értelme is. A falu közvéleménye szerint, a hagyomány szerint honnan származik ez az elnevezés? b) Melyik a falu, város legrégibb háza, épülete? Kutassuk fel, hogy milyen események fűződnek ezekhez a házakhoz. Ezek az épületek rendszerint ugyanis még a jobbágy világ emlékeit őrzik (például egy uradalmi présház, ahová valamikor a dézsma bort hordták a jobbágyak), s gyakrabban a népköltészet is megörökítette (például egy dalban) ezeket az eseményeket. Továbbá: van-e a községben olyan középület (csárda, régi malom, uradalmi épület, stb.), amely már 1848-ban is fennállott? Milyen építészeti emlék, esetleg népi műemlék van a faluban? Mikor, ki építette, mire szolgált régen és mire használják most? c) Tudnak-e a falu lakosai Mátyás királyról, Dózsa Györgyről, a huszitizmusról, a kuruc-labanc harcokról; Kossuthról, Petőfiről, Táncsicsról, a 48-as szabadságharcról; az 1890-es, 1900-as, 1905-ös és a későbbi évek (pl. a kosúti eseményekről) forradalmi parasztmegmozdulásairól; az 1919-es eseményekről olyan történeteket, esetleg dalokat, amiket nem könyvből olvastak vagy tanultak, hanem az öregektől hallották? Soroljuk fel egyénenként, hogy kikről, mikről szólnak a dalok, törté348
