Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1966-03-01 / 7. szám - Kelecsányi László: A szlovák nyelv tanításának regresszív hatóerői magyar etnikai környezetben
4. 5. Itt bemutattam Dr. Szende Aladárnak, az OPI munkatársának egy hat egységre osztott programját: ismerjük meg a mondat két főrészét: az alanyt és az állítmányt. Célom ezzel a kis programmal az, hogy minél több kartársunk kísérletezzen programokkal. Egy biztos, hogy nagyon sokat kell kísérleteznünk, míg egy programot véglegesnek és megfelelőnek mondhatunk. Természetesen mindent programozni nem lehet, de közbe-közbe kisebb programok beiktatása nagyon élénkké teszi a tanítást és a tanulók is szívesen veszik, csak állandóan nem szabad a programozást használni, mert akkor a tanulókat már nem érdekli. Könnyű programot összeállítani számtanból, fizikából és nyelvtanból. A programokat jól felhasználják azok a tanulók, akik hosszas betegség miatt lemaradtak az anyaggal. Most, amikor hazánkban egynéhány iskolában már bevezették a differenciális oktatást, nagyon helyes volna, ha kollégáim az új módszerek használatával kapcsolatban a programozott oktatással is foglalkoznának. KELECSÉNYI LÁSZLÓ tanító, Kéménd A szlovák nyelv tanításának regresszív hatóerői magyar Beszámolómban nem sorakoztatom fel az általánosan ismert és alkalmazott módszertani szabályokat, amelyek a szlovák nyelv tanításában irányadók, csak az etnikai-nyelvi környezet különbözőségének jelentőségére és szerepére szeretnék rámutatni a szlovák nyelv gyakorlati elsajátításának szempontjából. Ugyanis meglehetősen másodrangú értékelési szempont a magyar anyanyelvű tanulók szlovák nyelvtudásának szempontjából az a tény, hogy tanulóink nem egyforma etnikainyelvi környezetben sajátítják el a szlovák nyelvet. A tanterv követelménye szerint a szlovák nyelv tanításának elsődleges célja az, hogy a magyar anyanyelvű tanulók szóban és írásban olyan mértékben sajátítsák el a szlovák nyelvet, hogy különösebb nyelvi nehézségek nélkül érvényesülni tudjanak társadalmi életünk bármely szakaszán és ezzel megteremtsék maguknak azokat a fontos előfeltételeket, amelyek bármilyen irányú továbbfejlődésükhöz szükségesek. A tan- terv külön hangsúlyozza, hogy a nyelv gyakorlati elsajátítása, tehát a beszéd az elsődleges követelmény. Ennek a követelménynek az értelmében a gyakorlati irányú tanítás elvei és módszerei érvényesülnek a szlovák nyelv tanításában is. Az idegen nyelv tanításában a gyakorlati irányzat, a praktikus jelleg előtérbe helyezése a nyelvtani szabályok mechanikus megtanulásával szemben nem teljesen újszerű. [Philipp. Deutsche Konversationsgrammatik für Ungarn mit Schlüssel, Akademische Druck- u. Verlaganstalt. — Graz 1957.) Hiszen a nyelv a közvetlen és objektív társadalmi valóság legelsődlege- sebb, legszükségszerűbb megnyilvánu204
