Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1966-03-01 / 7. szám - Hofer Lajos: Egy nyelvtnítási programtervezet
HOFER LAJOS adjunktus, Ped. Fakultás, Nyitra Egy nyelvtantaiiítási programtervezet Cikkemben dr. Szende Aladár tanárnak egy nyelvtani programját szeretném bemutatni, amelyet a múlt évi szegedi nyári egyetemen a hallgatók rendelkezésére bocsátottak. Ismerjük meg a mondat két fő részét: az alanyt és az állítmányt! 1. Bármiről vagy bárkiről mondhatunk valamit. A gépről például mondhatjuk, hogy működik. Mondatba foglalva: A gép működik. Ebben a mondatban tehát a gép-ről azt mondtuk, hogy működik A működik szóval a gép-ről valamit állítottunk. A gép-ről tehát azt. .. hogy működik. állítottuk A gép új mondatban a gép-ről azt állítottuk, hogy ... új A gép új mondatban tehát a gép-ről azt ..., hogy új. Állítottuk Ha a gép-ről azt állítjuk, hogy szép, akkor a mondat így hangzik: A gép szép A gép szép mondatban melyik szóval állítunk valamit a gép-ről? szép Azt a szót, amellyel valamiről állítunk valamit, állítmánynak nevezzük. A gép szép mondatban tehát az állítmány: szép A gép működik mondatban az állítmány: működik A gép megállt mondatban az állítmány: megállt Az állítmány tehát a mondatnak az a része, amellyel valamit állítunk 2. A mondat elemzését azzal kezdjük, hogy megkeressük az állítmányt. Ezt a legkönnyebben ezzel a kérdéssel tehetjük: Mit állítunk? Tegyük fel ezt a kérdést a következő mondatokkal kapcsolatban: a) A gyümölcs érett. A kérdés: Az állítmány: Mit állítunk? Érett b) A kémények füstölnek. A kérdés: Az állímány: Mit állítunk? füstölnek c) A vonatok késnek. A kérdés: Az állítmány: Mit állítunk? késnek ej Az utasok türelmetlenek. A kérdés: Az állítmány. Mit állítunk? türelmetlenek. 201
