Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)

1966-03-01 / 7. szám - Hofer Lajos: Egy nyelvtnítási programtervezet

3.

Húzzuk alá kettőzött vonallal a következő mondatok állítmányát: a) Az asszony főz. ej A gyermek élénk. b) A férj jóllakik.

d] A nagyszülők idősek.

főz, jóllakik élénk, idősek

A következő három szót írjuk bele állítmányként az alábbi mondatokba. A három szó: a) elindul, b) tervez, c) ravasz. Melyiket hová írjuk állítmányként a következő mondatokba:

A róka A gépkocsi A mérnök

ravasz, elindul, tervez.

4. egység

A gép működik mondatban az állítmány melyik szó? működik Miről állítottuk azt, hogy működik?

a gépről. A mondatnak azt a részét, amelyről állítunk valamit, alany-na.k nevezzük. A gép működik mondatban tehát az alany:

a gép A gép azért alany, mert ez az a szó, azt állítjuk, hogy működik, amelyről A gép új mondatban az alany: mert erről a szóról állítjuk, hogy új.

A kémények füstölnek mondatban az alany:

Kémények mert erről a szóról állítjuk, hogy füstölnek

5.

A mondat elemzésekor először mindig az állítmányt keressük meg ezzel a kérdéssel:

Mit állítunk? Ha megtaláltuk az állítmányt, akkor az alanyra kérdezünk, mégpedig az állítmánnyal úgy, hogy eléje a ki? vagy mi? kérdőszót tesszük. Elemezzük tehát szabályosan ezt a mondatot:

A gyümölcs érett.

a) Az állítmányra így kérdezünk:

Az állítmány tehát:

b) Az alanyra a ki? mi? kérdőszóval és az állítmánnyal így kérdezünk: Az alany tehát:

a) Mit állítunk? Elemezzük ugyanilyen módon a következő mondatokat: érett A tojás friss.

b] Mi érett? a] Az állítmány kérdése:

A gyümölcs

b) Az állítmány tehát: ej Az alany kérdése:

Tehát az alany:

A tyúkok tojnak.

a) Az állítmány kérdése:

Tehát az állítmány: a) Az alany kérdése: .

Tehát az alany: a) Mit állítunk?

202