Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 5. szám - Mózsi Ferenc: A honismereti körök és a honismerettanítás
állami tanterveket minden tanító kellőképpen ki tudja — a tanterv szellemének és az iskola felettes szervei utasításának megfelelően — egészíteni. Az alábbiakban megpróbáljuk összegezni, hogy a honismeret tanításához a 3—5. évfolyamban tanító pedagógusnak miben kellene kikérnie a honismereti szakkör segítségét, illetve: mit kell a tantervek értelmében — mint nemzeti és regionális tananyagot — oktató-nevelő munkájába szerves egészként beépítenie. Tekintve, hogy a népi gazdálkodás, lakásberendezés, énekes-táncos gyermek játékok, népmese, népi sportjáték, a nyelvjárás, a népdal, népi zene és a munkásosztály néprajzi vizsgálatához, illetve gyűjtésének kérdéseihez más alkalommal még visszatérünk, az alábbiakban a történelmi emlékezés, a tájegység, a néprajzi csoport, a népi diszítőművészet és a népviselet gyűjtésének és felhasználásának problématikáját próbáljuk összefoglalni a honismereti nevelés szempontjából. * * * 1. Dél-Szlovákia magyar lakta területe két néprajzi vidékre és csoportra oszlik. Kialakulásukat a lakosság összetétele, történeti fejlődése és a természeti viszonyok magyarázzák. Az egyes néprajzi vidékek kultúrájában elütő sajátosságok (viselet, nyelvjárás, stb.j figyelhetők meg. Ennek érdekében meg kell tehát állapítania a pedagógusnak, hogy a) van-e a falu lakosainak és vidékének a nép száján élő külön neve (palóc, matyó, barkó, kukkó, huntyi, Bodrogköz, mi ennek az eredete, honnan származik, stb.? b) van-e olyan középület a faluban vagy határában, amely már 1948- ban is fennállott (régi malom, uradalmi épület, kastély, csárda stb.), mire szolgált régen és mire használják ma? c) melyik a falu két legrégibb háza és milyen évszám található ezeken (a ház homlokzatán, a mestergerendán, stb.) Jegyezzük le a ház számát (fényképezzük le a házat), a tulajdonos nevét, az építés évét. d) tudnak-e a faluban Mátyás királyról, Dózsa Györgyről, Rákócziról és a kurucokról, Kossuthról, Táncsicsról és a 48-as szabadságharcról, a betyárvilágról, a századforduló forradalmi parasztmegmozdulásairól olyan történeteket és dalokat, amelyeket az öregektől hallottak (tehát nem könyvből olvastak)? e) tudnak-e a faluban a munkás- vagy parasztmozgalom 1920. utáni hőseiről, résztvevőiről? Van-e a helységnek (vidéknek) nevezett szülötte (költő, tudós, művész, stb.), ki az, mit alkotott, viszonya a falu népéhez? f) ismerik-e a falu, a város és a vidék történetét, nevezetességeit? Ennek kapcsán említjük meg: a felmérések azt mutatják, hogy tanulóink zöme nem tudja, miért Dunaszerdahely vagy Rimaszombat a neve szülővárosának, még csak körvonalakban sem ismeri lakóhelye, járása történetét, nevezetességeit. Jókain, Madáchon kívül még Szenczi Molnár Albert, Tompa Mihály, Ferenczy István, Lehár Ferenc, Bihari, Lavotta, Csermák, Szinnyei Merse, Kármán, Mednyánszky, Fadrusz, Szegner nevével kapcsolatban ki tudja még hány nagyszerű alkalmat mulasztottunk el ez ideig, hogy oktató-nevelő tevékenységünk során hazáját szerető, 142
