Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 5. szám - Drahos Ágoston: Betűismertetési és alsótagozatos szövegfeldolgozási eljárások a szlovák nyelv óráin

A tanár nyitott könyvek mellett bemutatta az olvasmányt. Ez így helyes is, mert eddig főleg az audíció dominált, s most már szükséges a vizuális elem hangsúlyozása. A bemutatás után a tanulók olvasták a szöveget, ügyelve az •ou helyes kiejtésére.

Az órának ebben a mozzanatában a tanár és a tanulók csak szlovákul beszélgettek, s így biztosították az óra szlovák-nyelvűségét.

IV. HÁZI FELADAT

Napíšte odpovede na otázky! (írjátok le a feleleteket a következő kérdésekre).

1. S kým pracuje otec?

2. S kým pracuje žiak?

3. Čím píše učiteľ?

4. Čím píše žiak?

A tábla képe: világos áttekinthető, mintaszerű — tökéletes tanári rajzzal.

A fenti órával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a szöveg feldolgozása az óra gyakorló részében történt, mégpedig az ismertetett -ou hangcsoport megszilárdítása, begyakorlása gyanánt. Természetesen el tudnánk képzelni ezt az órát úgy is, hogy a mese feldolgozásával kezdenénk a betűismertetést. Ez is azt bizonyítja, hogy az egyes óra típusok at nem szabad merev, abszolút változtathatatlan szerkezetnek tekinteni, a nevelőnek joga, hogy a változatosság és a jobb eredmény elérése érdekében sorrendi változásokat eszközöljön.

A szövegfeldolgozás módjával kapcsolatban még a következő megjegyzéseket tesszük:

A mese olvasását a tanár igen alaposan előkészítette. írási, helyesírási szempontból egyrészt az -ou végződés ismertetésével, valamint a za és a pod viszonyszók magyar jelentésének közlésével; a s} so prepozíciók jelentését előzőleg már szintén megismerték.

Az olvasmány feldolgozásának lexikai előkészítése auditív és vizuális módon történt, mégpedig egyidőben: a tanár hibátlan kiejtéssel mondta el a mese szövegét, ugyanakkor rajzolta is a mesében szereplő tárgyakat, személyeket. Ez a szimultán audio-vizuális előkészítés megkönnyítette és meggyorsította a tartalom megértését. Ha a tanár a mesét csak elmondta volna (rajzos szemléltetés nélkül), ugyanezt az eredményt érte volna el — de lényegesen hosz- szabb idő alatt. A szemléltetés útján megismert új szavak jelentését magyar ekvivalensükkel ellenőrizték (beírták szótárfüzetükbe): ^ ^

hora — hegy (erdő), chalúpka — kunyhócska, strecha — tető, svrček — tücsök stb. _

Ilyen alapos, sokoldalú előkészítés után került sor az olvasmány bemutatására és olvasására. Az előkészítő eljárás eredményeképpen nem volt szükség az egyes mondatok részletekbe menő elemzésére és lefordítására. (Nem végeztek un. analitikus1 olvasást.) A tanulók a feltett kérdésekre pontosan és biztosan válaszoltak, majd jól és folyékonyan olvastak.

A látottakból és az elmondottakból levonhatjuk azt a következtetést, hogy az auditív vagy audio-vizuális előkészítés gyorsabbá, érdekebbé és változatos- sabbá teszi a feldolgozás módszerét. Szinte felbecsülhetetlen értékű a tanulók lelkesedése, öröme, érdeklődése és aktivitása, amellyel a közös munkába ilyen esetekben bekapcsolódnak. E módszeres eljárás alkalmazhatósága függ a tanítási anyagtól, a szöveg nehézségi fokától, a szemléltetési lehetőségektől stb.

Jól feldolgozhatok az alsótagozat könnyebb népköltési szövegei, a mesék,

139