Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 5. szám - Mózsi Ferenc: A honismereti körök és a honismerettanítás

a mondókák, versikék, játékok, valamint a helyesen megszerkesztett műszövegek is. Am számolni kell azzal is, hogy a tankönyvben előfordulnak olyan olvasmányok is, amelyeknél nem alkalmazható pontosan a fenti eljárás. Az ilyenek tárgyalása során esetleg hamarabb érünk célt a hagyományos eljárással, a mondatról mondatra történő aprólékos feldolgozással, esetleg fordítással mint a szemantizáció kisegítő eljárásával.8

Az előkészítés és a feldolgozás feladata az is, hogy szolgálja a beszélgetést, amelyet lehetőleg minden szöveggel kapcsolatban szervezzünk.

A fenti órával kapcsolatban még érdemes megjegyezni, hogy azt városi iskolában tartották, ahol a tanulók szlovák szókincse viszonylag szegényebb, így az elért eredmény annál értékesebb.

(Zsilinszky Adámné órája alapján. Békéscsabai III. sz. állami általános iskola. 1963 J.

(Folytatjuk)

MOZSI FERENC központi tanfelügyelő, Bratislava

A honismereti körök és a honismerettanítás

„A dolgozó nép igazi története ismeretlen marad a nép művészetének ismerete nélkül"

(Gorkij)

Tudvalevő, hogy a magyar tannyelvű alapiskolák a 3—5. évfolyamban a honismeretet az összállami tantervek alapján és a 4. és az 5. évfolyamban az összállami tankönyvekből tanítják. így aztán sok iskolában sajnos, megfeledkeznek a tananyagnak a regionális és a nemzeti elemekkel való kiegészítéséről, habár ezt az irányelvek, határozatok kötelezően írják elő. Az iskolai szervek módszertani levéllel, külön tanítói segédkönyvek kiadásával (a történelem tanítói számára Csizmadia— Kisslingné—Párkány: „A magyar nép történetéből“ című tanítói segédkönyv már megjelent és a honismeret részére pedig most készül) igyekeznek eleget tenni „a közelebbről a távolabbira, az ismeretről az ismeretlenre, illetve a könnyebbről a nehezebbre“ haladás alapvető didaktikai elvének.

Elvileg tehát megoldódott a probléma — a gyakorlatban azonban csak most fognak hozzá e feladat teljesítéséhez a tanítók. Az első legalapvetőbb probléma: nincs megfelelő regionális anyag, nincs honnan meríteni, mert a legtöbb helyen az elmúlt évtizedek során még a falu valamikor meglevő krónikája is elveszett. Azonban, ha megvan is ez a krónika, akkor is hiányos és egyoldalú, mert nemzetiségi kultúránk kialakításáét)