Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)

1965-09-01 / 1. szám - Molnár András: A korszerű zeneoktatásért

Az Adior-vetítőgépet eredményesen használhatjuk a kottából való éneklés tanításának alkalmával.

Kísérleteim folyamán Kodály Zoltán 333 olvasógyakorlatának nagy részét diaképekre dolgozom fel. Az első diakép a következő anyagot tartalmazza: a 333 olvasógyakorlat 1., 3., 6., 8., 14., 15. gyakorlatai. Az egész olvasógyakorlatot körülbelül 15 diaképre dolgozom fel. A kísérletek folyamán már eddig 5 diaképet dolgoztam fel, egyelőre saját használatomra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a diaképekről való szolmizálás nagyon hálás dolog. Az egyes gyakorlatokat nem kell lekottázni a táblára (ennyivel is több idő jut a szolmizálásra), a tanító ezáltal egy helyre irányítja a tanulók figyelmét, minden tanuló a fehér vászonra vetített fekete kottákat figyeli. Egy gombnyonásra változnak a diaképek. Ha az első diaképen levő gyakorlatokat végigénekelték a tanulók, akkor átváltjuk a második, harmadik, majd a következő diaképet. Pár pillanat az egész, és már új kottagyakorlat áll a tanulók előtt. A diaképekre feldolgozhatunk különböző ritmusképieteket is és mindig azt vesszük elő, azt tesszük a gépbe, amire éppen szükség van. A vetítés alatt a termet nem kell besötétíteni, a kották így is láthatók, s ezáltal a gyakorlatokat a tanulók még kzilofonnal lejátszhatják. A tanító a táblától irányítja az óra menetét, egyik kezében a távirányító, a másik kezében a pálca, amellyel a kottafejeket mutogatja. A szolmizálás után a tanító egy gombnyomással minden kattanás nélkül lekapcsolja a gépet és zavartalanul folytatja tovább az órát. A fehér vetítővászon rolószerűen felgördül, és rendelkezésre áll a fekete (zöld) tábla. Még annyi időt sem vesz igénybe, mint azelőtt a táblatörülés.

Ezeknek az új segédeszközöknek és módszereknek bevezetése révén sikerült a zenehallgatást a gyerekek számára élményszerűvé tenni, s ezáltal közelebb jutottak a zenemű tartalmának és mondanivalójának megértéséhez, majd élményszerű élvezéséhez.

Célom az, hogy a tanulókkal megszerettessem a muzsikát, annak hallgatását élményszerűvé tegyem, s valóban úgy érezzék magukat, mintha színházban vagy hangversenyteremben lennének.

Zenehallgatási kísérleteimet kiterjesztem nemcsak a daljáték—operarészletek hallgatására, hanem a szimfonikus zenére is.

Egyedüli célom elérni azt, hogy „A zene legyen mindenkié“.

Ш Я ü

14