Szocialista Nevelés, 1965. szeptember-1966. augusztus (11. évfolyam, 1-12. szám)
1965-09-01 / 1. szám - Ratimorszky Gyula: A napközi otthonok szervezési és nevelési problémáiról
A gyakorlatban jónak bizonyult az elgondolás, hogy a tervek kidolgozása előtt az illetékes nevelő kapcsolatot létesít azokkal az osztálytanítókkal, akik ismerik a tanulók képességeit és ideológiai fejlettségüket. Ez jelentősen elősegíti, hogy a munkatervben feltüntetett elgondolás megvalósítható legyen. Az egész évi terv kidolgozása után ügyelni kell a napirend időbeli elkészítésére is. A napi munka levezetésére a következő időbeosztást javaslom: 6.30— 7,30 Gyülekező. Éneklés, mesemondás, játék. 7.30— 7,45 Sorakozó a délelőtti tanításra. 7,45— 8,00 Reggeli torna (azokkal akik du. váltásban tanulnak ). 8,00— 9,30 Kötelező tanulás. 9.30— 9,50 Tízórai — pihenés. 9,50—10,20 Politechnikai és esztétikai nevelés. 10,20—11,30 Kollektív játék a szabadban. 11.30— 11,45 Ebéd előtti tisztálkodás. 11.45— 13,00 Ebéd. Utána játék a délutáni csoportban. A délelőtti csoportok felvonulnak az osztályba. 13,00—14,30 Kötelező tanulás. 14.30— 14,45 Uzsonna. 14.45— 16,00 Politechnikai és esztétikai nevelés. Utána játék. A napirend kidolgozása és rendszeres betartása nagyon fontos. Azért hangsúlyozom, mivel gyakran találkozunk olyan felfogású nevelőkkel, akik csak a gyerekek tanulmányi kérdéseivel foglalkoznak. Ez a felfogás helytelen és káros. Senki sem kívánhatja a 7—12 éves gyermektől, aki 4—5 órán keresztül is iskolában aktívan tanul, hogy a következő 5 órán át ismét tanulással foglalkozzon. Az ilyen napköziket a gyermek meggyűlöli, s ez a beosztás társadalmi követelmények szempontjából sem felel meg. A napi foglalkozás során olyan légkört kell kialakítani a napközikben, hogy az részben pótolja az otthon közvetlen hangulatát és kellő erkölcsi vonásokat alakítson ki a gyermekekben. A pedagógus egyénisége nagymértékben befolyásolja a helyes vagy helytelen légkör 'kialakulását és kellő feltételt teremthet olyan irányban, hogy a gyermek a napközikben jól érezze magát. A kötelező tanulás után kellő leleményességgel, nagyon érdekessé tehetjük a gyermekek szabad idejét. Népszerűek a diavetítések, a televíziónézés. Hálás eszköz a magnetofon. Ötletesek a ,,Ki mit tud?” szórakoztató foglalkozások is. Témájukat kapcsoljuk össze a különböző tantárgyak anyagával. A szabadban levezetett játékok is legyenek ötletesek és érdekesek. Minden esetben arra törekedjünk, hogy helyes formában fejlődjék a gyermek viszonya a közösséghez. 3. A tantestület kapcsolata az NO-ban ténykedő pedagógusokkal Aki hivatásszerűen végzi munkáját és szereti a gyermekeket, a kötelező munkaidő elvégzése után is foglalkozik a rábízott növendékek problémáival. Ennél a megállapításnál is a gyakorlatra kell hivatkoznom. Ugyanis több alkalommal bebizonyosodott, hogy az a nevelő tudott kellő eredményt elérni, aki szoros kapcsolatot tartott fenn a napközikben működő nevelőkkel és osztálytanítókkal. Nyilvánvaló, hogy helyesen járnak el azok a nevelők, akik havonta legalább egyszer meglátogatják növendékeiket az oktató- nevelő munka folyamán. így kellő lehetőségük nyílik arra, hogy különböző szemszögből figyeljék meg a gyermeket. Ismeretes előttünk, hogy a gyermek az oktató- nevelő munka alatt másképp viselkedik társaival és nevelőivel szemben, 10
