Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1964-11-01 / 3. szám - Zeman László: Középiskolásaink helyesírásával kapcsolatban
Az eredményt a hibás megoldások számának csökkenő sorrendjében az alábbi táblázatban tüntetjük fel: A helyes szóalak (ill. kifejezés) A hibás megoldások száma %-ban játssza, metsszük 266 98,5 oldd, kezdd 212 78,5 taníttatta, köttette 205 75,9 Kelet-szlovákiai Vasművek, Magyar Rádió 202 74,8 meglesz — meg lesz elégedve 196 72,5 Nem tüntetjük fel a részeredményeket osztályok szerinti rangsorolásban, egyrészt mivel nem mutatnak nagyobb eltérést egymástól, másrészt a 70 érettségizett jelentkező átlaga is olyan, mint az 1. vagy a 2. osztályé, s a vizsgált nyelvtani-helyesírási ismeretek tulajdonképpen az általános iskola tantervi anyagába tartoznak. Megjegyezhetjük, hogy a felsorolt helyesírási-nyelvtani törvényszerűségek hibás megoldása, továbbá a v tövű igék csupán v-s változatú, sz-es és v-s változatú típusának felszólító módú alakjai, az -11, -all, -ell képzős igék, a -tyú, -tyű főnévképző kötőhangzós változatának helyesírása, a tulajdonnevek -i, -s melléknévképzős származékainak hibásan írt alakja jelentkezik tanulóink dolgozatainak, lektorálandó kéziratok, sőt sajtótermékek leggyakoribb durva típushibájaként. Azok számára, akiknek módjukban áll keresztmetszetben követni a magyar nyelv középiskolai oktatását, közhelynek számít — ami ebből a vázlatos s csak adaléknak szánt felmérésből is nyilvánvaló —, hogy középiskolásaink helyesírási ismerete és készsége hiányos. A helyesírást pedig nem szemléljük öncélúan, hisz a helyesírás tanítása a nyelvi oktatás szerves része, a nyelvhelyesség, pl. a helyes magyar kiejtés elsajátítása, az olvasási készség fejlesztése stb. elképzelhetetlen a megfelelő helyesírási vonatkozások tudatosítása nélkül. Az írott szöveg formai jegyeinek elhanyagolása a szöveg, a nyelvi szempont általános háttérbe szorulásának tünete. A helyesírási hiba közvetlenül utal a nyelvtani alapban levő hézagra. Szembetűnően mutatja ezt hangtanialaktani vonatkozásban pl. a „játssza“, „metsszük“ szinte 100%-os megoldatlansága. A „metsszük“ és az „oldd“ igealak, amely matematikai jellegű mondatban szerepelt, egyúttal e szaktárgy nyelvi ráhatásának hiányáról tanúskodik. Mindevvel tehát csak azt akarjuk leszögezni: a helyesírás s éppúgy a nyelvhelyesség vagy akár a fogalmazási készség alapja és lényege a leíró nyelvtan törvényszerűségeinek ismerete és tudatos alkalmazása, ez pedig a nyelvtani ismeretek átadásának és gyakorlásának a jelenleginél hatásosabb és szélesebb körű formáit igényli. Távol áll tőlünk mindennemű fölösleges grammatizálás, nem helyezkedhetünk azonban középiskoláinkban arra a kényelmes álláspontra, hogy a középiskolában nem tanítunk már nyelvtant, csak „stilisztikát“. Fából vaskarika az ilyesmi! A stílus a nyelvi elemeknek, a nyelv mozgástörvényeinek megfelelő kiválasztása a közlés és kifejezés szolgálatában. Se stílus, se stilisztika nyelvtani rendezettség nélkül. Még a stílusréteget jellemző grammatikailag „rend73
