Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)

1964-11-01 / 3. szám - Születésnapi köszöntő helyett

teljesen érthető, hogy a magyar nyelv- és irodalomszakos tanító csupán formálisan képesített, ha nem a saját szaktantárgyát tanítja. A tanulók előtt ugyan okleveles tanító áll, de — mondjuk —, csak annyit ért a matematikához, mint egy most érettségizett diák. Azt hallhatjuk, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Valóban így lenne? Ügy gondoljuk, hogy ha nem csupán formális szempontból vizsgálnánk a képesített és nem képesített tanítók összetételét, hanem tartalmi szempontból is, akkor módot találnánk a megoldásra.

Hosszú oldalakon keresztül sorolhatnánk még azokat a példákat, amelyek arról tanúskodnának, hogy hol s milyen károkat okoz oktatónevelő munkánkban a formalizmus. Nem szabad azonban beletörődnünk abba, hogy sajnos ez így van, hanem a magunk frontján erélyesen fel kell lépnünk a formalizmus minden megnyilvánulása ellen. Ezt kívánják az ifjú nemzedék kommunista szellemben történő nevelésének érdekei.

Születésnapi köszöntő helyett

Azok helyett és inevében szólunk, akik ismerik és szívükbe zárták Űt, a kedves és mindig fáradhatatlanul munkálkodó Gyurka bácsit. Tatár Györgyről, a nyitrai Pedagógiai Fakultás Fizika Tanszékének adjunktusáról van szó, aiki 1964. november 29-én tölti be 70. életévét. Tatár elv- társ több mint negyven esztendeje áll az oktatás és nevelés szolgálatában. Szeretettel és megbecsüléssel emlegetik Öt volt tanítványai, akiket a lévai, a privigyei és a bratislavai gimnáziumokban tanított, s az a száz és száz matematika-fizika szakos tanár és tanító, akiket a bratislavai Pedagógai Főiskolán, a Felsőfokú Pedagógiai Iskolán, majd a nyitrai Pedagógai Intézet magyar tagozatán Gyurka bácsi tanított a fizika tudományára, s nem utolsósorban a fizikatanítás pedagógiai fogásaira.

Az a munkahely, ahol jelenleg dolgozik — a nyitrai Pedagógiai Fakultás Fizika Tanszéke — a fiatalok tanszéke, hiszen 25—26 éves adjunktusok és tanársegédek dolgoznak itt. Gyurka bácsi azonban semmiben sem marad el tőlük a lelkesedés, odaadás és fiatalos munkakedv terén, s ugyanakkor valamennyi munkatársát szinte saját gyermekeként segíti. Tatár elvtárs több évtizedes pedagógiai tevékenysége elismeréseként ez év márciusában a tanítók napja alkalmából kapta meg az „érdemes tanító” kitüntető címét.

Lapunk olvasói, volt munkatársai és tanítványai nevében szeretettel köszöntjük a 70. születésnapját ünneplő Tatár elvtársat, és kívánunk neki továbbra is erőt, munkakedvet és jő egészséget!

68