Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1964-10-01 / 2. szám - Jozef Kahan: Idegen nyelvek tanítása a Lengyel Népköztársaságban / Levelezőink írják
Levelezőink írják JOZEF KAHAN Szlovák Nemzeti Tanács, Bratislava I Idegen nyelvek tanítása a Lengyel népköztársaságiján Lengyelországban az idegen nyelvek tanításának nagy figyelmet szentelnek. Természetesen a legfontosabb szerepe az orosz nyelv tanításának van, az alapiskola 5. évfolyamától heti három órában tanítják. A szülők kívánságára az 5. ill. a 6. évfolyamtól bevezetik egy nyugati nyelv nem kötelező tanítását is. A líceumokban a kötelező orosz nyelven kívül egy nyugati nyelvet is kötelezően tanítanak heti 3 órában. Lengyelországban nagy iramban számolják fel a régi, gramatizáló módszereket, és helyettük az űj, aktivizáló gyakorlati módszert igyekeznek meghonosítani. Az új módszer főképp az idegen nyelvű környezet kialakításával igyekszik célját elérni. Rászoktatja a tanulókat, hogy tevékeny részt vegyenek a tanítási órákon, s igyekszik felkelteni a tanulók érdeklődését az illető nyelv iránt. Pl. az első órán a tanító beszélgetés formájában megmagyarázza a tanulóknak az egyes idegen nyelvek jelentőségét, majd a kérdés-felelet fogalmát. A gyermekek a hallottakat néhányszor megismétlik. Egy másik órát például egy kép leírásával vagy mesével kezdenek (idegen nyelven), amely új lexikai anyagot tartalmaz. A nyelv aktív, gyakorlati elsajátításának alapját a kérdések-feleletek alkotják. A tanulónak nemcsak felelnie kell, hanem kérdéseket is fel kell tennie. Ezért az új tankönyvek gyakorlatai sem kezdődnek rendszeres olvasmánnyal, hanem beszélgetéssel. Az osztály először meghallgatja (esetleg magnetofonon) a tanító vagy a legjobb tanuló által példás kiejtéssel előadott szöveget. Természetesen az olvasás is fontos részét képezi a tanítási folyamatnak. Azonban az idegen nyelv elsajátításának csak egyik eszközét alkotja, és nem célja. Persze az évek folyamán az olvasás is egyre igényesebb követelményeket ró a tanulóra, és a nyelv tökéletesebb elsajátításának alapját képezi. Az idegen nyelvtanulás új koncepciójának további alapelve, hogy a gyakorlat megelőzze az elméletet, és ne fordítva. A tanulónak a gyakorlati példákon kell megtanulnia összekapcsolni az adott alakot az ismert jelentéssel, bár eleinte nem magyarázhatjuk meg, miért kapcsolódik az adott forma az adott jelentéssel, és a tanuló csak automatikusan sajátítja el. Azért az állandó begyakorlásnak, a gyakori ismétlésnek, a tréningnek nagyon fontos szerep jut a tanítás folyamatában, és addig folytatódik, amíg a beszéd nem automatizálódik. Ezt figyelembe kell venniük az új tankönyveknek is, és azért ezekben a lexikai anyag, típusmondatok sokszor ismétlődnek. A Művelődésügyi Minisztérium az idegen nyelvek elsajátítására folyóiratokat is ad ki mind a tanítók, mind a tanulók számára. Használják ezenkívül a szovjet folyóiratokat is, főképp az Inosztrannije jaziki v skole c. folyóiratot. A Művelődésügyi Minisztérium különös figyelmet szentel az új tankönyveknek, hogy megfeleljenek az aktív idegen nyelvtanítás alapelveinek. A szerzőknek abból az elvből kell kiindulniuk, hogy a nyelvet nem lehet elsajátítani, ha a tankönyv nem tartalmaz számos gyakorlatot is, amelyek elősegítik a nyelvkészség kialakulását. Hogy az idegen nyelvek tanításának aktív módszerét valóban életbe léptették, arról meggyőződtünk valamennyi meglátogatott iskolában. Megtekintettünk 61
