Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)

1964-10-01 / 2. szám - Mózsi Ferenc: Kétszáz évvel ezelőtt

Kepler, aki a modern természettudo­mány űttörőjeként a középkori meg­kötöttségek és tudománytalan babo­nák közepette harcol — mindig hin­ni tud az eredményben. Pompásan jellemzett életszerű ala­kok a mellékfigurák is, mint pl. a névtelen egyiptomi rabszolga, aki fe­lejthetetlen szavakkal, „milliók egy miatt“ fejezi ki az osztálytársadal­mak legnagyobb bűnét. A londoni je­lenet munkásainak harcos öntudata pedig mintegy előrevetíti a munkás- osztály eljövendő diadalát. Madách tehát nemcsak nyomort, süllyedést ábrázol, hanem nagy erő­vel szólaltatja meg a haladás hitét, a zsarnokság elleni lázadást, a tudo­mányért és művészetért vívott harc hősiességét is. S bár első művei, ver­sei, drámái nem keltettek nagyobb figyelmet, de már ezekben is ott vib­Kétszáz évvel ezelőtt (A Rálkőczi-nótától a Rákóczi-indulóig — Biharitól Berliozig] Motto: „Az ember, aki legbelül zenétien S nem hat rá édes hangok egyezése, Az kész az árulásra, taktikára, Szelleme tompa, mint az éjszaka S érzelme komor, mint az Erebus.*) Meg ne bízz benne. Hallgass a zenére. (Shakespeare: Velencei kalmár) Madách általános emberi mondanivalójával szemben e hónap másik jubilánsa, Bihari Jámos, az apátiából ébredező magyarság művésze, aki 1764. október 24-én született Nemesabonybun (Dunaszerdahelyi járás). Hogy mit jelentett Bihari muzsikája az öntudatosodó magyar kultúra részére, azt valamennyire megérez­teti velünk az, hogy kik dicsőítették. Széchényi naplójában ezt írja: „Ennek a halhatatlan Biharinak valamelyik őse bizonyára karmester volt Attila udvará­ban!” Amikor az oroszlán-tüdőből éneklő Berzsenyi Dániel a „Magyarokhoz” komor hangú poétája 1810-ben pesti íróbarátait meglátogatta, szinte türelmet­lenül várta, hogy hallhassa Bihari játékát. Mikor jelentik neki, hogy itt van Bihari, otthagyja társaságát, siet hozzá és alig tud betelni a hatalmasan zengő magyar zenével, pedig Berzsenyi nem volt könnyen lelkesedő természet. A rá­tarti dunántúli nemes, Kisfaludy Sándor, a Himfy dalok költője tisztelettel haj­*!) Erebus — Erebosz — az ógörög mitológiában az „alvilág“ legsötétebb része, pokol. MÓZSI FERENC közp. tanfelügyelő, Bratislava I rált tudatos állásfoglalása a zsar­nokság ellen. Egész életének keserű tapasztalatai jutottak végső össze­foglaláshoz a nagy filozófiai drámá­ban, s bármennyire vitatkoznak, vi­tatkozunk még ma is Az ember tra­gédiájának ellentmondásairól, pesz- szimizmusáról, le kell szögeznünk, hogy ez, a saját gyötrő kérdéseit és a magyarság nagy történelmi meg­próbáltatásait általános emberi vo­natkozásban megfogalmazott alkotás akkor született, amikor a költő telve volt munkakedvvel, amikor mint az örök Ädám elmondhatta: A célt, tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz. A cél uoltakép mi is? A cél megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga. 53

Next

/
Thumbnails
Contents