Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)

1964-10-01 / 2. szám - Mózsi Ferenc: Kétszáz évvel ezelőtt

Kepler, aki a modern természettudomány űttörőjeként a középkori megkötöttségek és tudománytalan babonák közepette harcol — mindig hinni tud az eredményben.

Pompásan jellemzett életszerű alakok a mellékfigurák is, mint pl. a névtelen egyiptomi rabszolga, aki felejthetetlen szavakkal, „milliók egy miatt“ fejezi ki az osztálytársadalmak legnagyobb bűnét. A londoni jelenet munkásainak harcos öntudata pedig mintegy előrevetíti a munkás- osztály eljövendő diadalát.

Madách tehát nemcsak nyomort, süllyedést ábrázol, hanem nagy erővel szólaltatja meg a haladás hitét, a zsarnokság elleni lázadást, a tudományért és művészetért vívott harc hősiességét is. S bár első művei, versei, drámái nem keltettek nagyobb figyelmet, de már ezekben is ott vibKétszáz évvel ezelőtt

(A Rálkőczi-nótától a Rákóczi-indulóig — Biharitól Berliozig]

Motto:

„Az ember, aki legbelül zenétien S nem hat rá édes hangok egyezése, Az kész az árulásra, taktikára, Szelleme tompa, mint az éjszaka S érzelme komor, mint az Erebus.*) Meg ne bízz benne. Hallgass a zenére.

(Shakespeare: Velencei kalmár)

Madách általános emberi mondanivalójával szemben e hónap másik jubilánsa, Bihari Jámos, az apátiából ébredező magyarság művésze, aki 1764. október 24-én született Nemesabonybun (Dunaszerdahelyi járás). Hogy mit jelentett Bihari muzsikája az öntudatosodó magyar kultúra részére, azt valamennyire megérezteti velünk az, hogy kik dicsőítették. Széchényi naplójában ezt írja: „Ennek a halhatatlan Biharinak valamelyik őse bizonyára karmester volt Attila udvarában!” Amikor az oroszlán-tüdőből éneklő Berzsenyi Dániel a „Magyarokhoz” komor hangú poétája 1810-ben pesti íróbarátait meglátogatta, szinte türelmetlenül várta, hogy hallhassa Bihari játékát. Mikor jelentik neki, hogy itt van Bihari, otthagyja társaságát, siet hozzá és alig tud betelni a hatalmasan zengő magyar zenével, pedig Berzsenyi nem volt könnyen lelkesedő természet. A rátarti dunántúli nemes, Kisfaludy Sándor, a Himfy dalok költője tisztelettel haj*!) Erebus — Erebosz — az ógörög mitológiában az „alvilág“ legsötétebb része, pokol.

MÓZSI FERENC közp. tanfelügyelő, Bratislava

I

rált tudatos állásfoglalása a zsarnokság ellen. Egész életének keserű tapasztalatai jutottak végső összefoglaláshoz a nagy filozófiai drámában, s bármennyire vitatkoznak, vitatkozunk még ma is Az ember tragédiájának ellentmondásairól, pesz- szimizmusáról, le kell szögeznünk, hogy ez, a saját gyötrő kérdéseit és a magyarság nagy történelmi megpróbáltatásait általános emberi vonatkozásban megfogalmazott alkotás akkor született, amikor a költő telve volt munkakedvvel, amikor mint az örök Ädám elmondhatta:

A célt, tudom, még százszor el nem

érem.

Mit sem tesz. A cél uoltakép mi is? A cél megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem,

S az ember célja e küzdés maga.

53