Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)

1964-10-01 / 2. szám - Mózsi Ferenc: Kétszáz évvel ezelőtt

lik meg a „nagy cigány” előtt, és saját költészetét Bihariéhoz hasonlítja. A tudós poéta, Kazinczy Ferenc pedig így emlékszik meg: „Ameddig csak magyar zene lesz, Bihari úgy fog élni a hálás emlékezetekben, mint a magyar verbunkos tánczene vitathatatlanul legnagyobb költője.”

Bihari János művészetével a verbunkos muzsika ismertetése során a 8-ik és az 5-ik évfolyamban foglalkozunk. A szlovákiai magyar kulturális hagyomány ápolása, tehát a szocialista hazafiság elmélyítése mellett igyekezzünk bemutatni: „az egységes nemzeti műzenestílus kialakulása, a magyarországi idegen zenei gócpontok meghódítása, beolvasztása, a nagy műzenei formák lehetőségének megteremtése, sőt idegen földön, idegen mesterek Haydn, Beethoven, Schubert, Brams, Berlioz útján való propagálása Bihari János érdeme is.” „Bihari János táncparafrázisaiban nyeri hosszú időre végleges formaszerkezetét, az ő dalaiban üti meg a nagyvonalú pátosznak és a hősi lírának azt a magával ragadó, ittasult hangját, amely a 19. század reprezentáns magyar zenéjének mindvégig alaphangja és eszményképe maradt” — írja tanulmányában Major Ervin (5J.

* * *

1964. októberében ezért Bihari Jánosra emlékeznek mindenütt, ahol kedves a magyar dal s tudják értékelni a magyar muzsikát. S az ünneplők közt, mi kell, hogy legelsők legyünk, hiszen Bihari a Csallóköz szülötte. Nyomorral teli gyermekkorát Nagyabonyban, serdülő évét Bősön töltötte. A koraérett fiú már 18 éves korában megnősült, Banyák Simonnak, a híres dunaszerdahelyi cimbalmosnak leányát, a szépséges Évát vette feleségül. így került Dunaszerdahelyre, apósa zenekarába és minden valószínűség szerint életéneik ebben az időszakában válik igazán mesterévé hangszerének, szerzi meg kiváló formaérzékét. Csakhamar ő áll a zenekar élére. Apósa halála után, harminchárom éves korában megalakítja a kiváló zenészekből álló, híres öttagú zenekarát és bejárja vele az egész országot. Ekkor válik keze alatt a verbunkos magyar nemzeti muzsikává. A nagyabonyi, a szerdahelyi, a hősi lakosok, a nép dalait szólaltatta meg szépen szóló hegedűjével. S a muzsikából a magyarságára döbbenő, a polgárosodó nemes az elkobzott kuruc tárogatók forradalmi indulatokat kifejező hangját érezte ki. Bihari zenéjében visszanyúl a kuruc korszak hagyományaihoz és ennek a magyar hőskornak zenéjét népszerűsítette. Ezzel jelentékenyen hozzájárult a kétféle zenei hagyománynak (a kuruc és a felvilágosodáskori muzsikának) a köztudatban egyetlen nemzeti hagyománnyá való összeolvadásához.

Kevesen tudják csak, hogy a legreprezentatívabb magyar nemzeti induló is Bihari János nevéhez fűződik. A Ráikóczi-induló végleges alakját 1809 és 1820 között nyerte. Ez az időszak Bihari művészetének fénykora. Kétségkívül gyakran játszotta és feltehető, hogy az ő játéka után kottázta le és hangszerelte Scholl Miklós, az Eszterházy ezred karmestere J1).

A Rákóczi-induló kialakulásának három tényezője:

a] a kuruc korból származó tábori (fúvós] fanfár és szignál motívumok (2);

b] a Rákóczi-nóta, melynek rokonsága a szintén a 18. században keletkezett svihrovai dallal az első hallásra megállapítható (3);

c] a verbunkos zene egyes elemei (4).

A Ráikóczi-induló végleges nagyzenekari formáját Hector Berlioz feldolgozásában kapta meg. Ezt a kifinomult francia ízléssel szerkesztett, európai köntösű, magyar temperamentumú, forradalmi muzsikát Berlioz 1846 februárjában adta

54