Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)

1964-10-01 / 2. szám - Štefan Krištof: A hangsúly a szlovák irodalmi nyelvben

kai jelöljük őket —, így mutatkozik: 0:1:2 (0 = hangsúlytalan szótag, 1 = mellékhangsúlyos szótag, 2 = főhangsúlyos szótag]. Megjegyezzük, hogy a hangsúlytalan szótagok nyomatékosabbá válásakor felerősödnek a hangsúlyos szótagok is (pl. 1:2:3 vagy 2:3:4 stb.]. A hangsúlyozott szótagok közötti arány (hangerő) állandó.

Ezenkívül tudomásul kell vennünk azt, hogy a szlovákban van ún. kötött hangsúly, amely mindig ugyanahhoz a szótaghoz kapcsolódik (a főhangsúly pl. mindig az első szótagra esik). A magyarban is megtalálható ez a jelenség, ezért a tanulók könnyen felfogják, s a gyakorlatban helyesen alkalmazzák.

A két és három szótagú szavakban a szóhangsúly (ahogy már említettük) csupán az első szótagon lehet ( |Slovensko, |maďarský, | nemecký stb.).

A négy szótagú származék- és összetett szavak főhangsúlya az első, mellékhangsúlya a harmadik szótagra esik ( |maďar | čina, |sloven | őina, (slovo I tvorný, (vlasti I zrada stb.).

Az öl, hat és több szótagú szavak hangsúlya az első és a negye- ö i k, illetve az első és a harmadik szótagra esik. A hangsúlyozás attól függ, hogy származékszavakról (odvodené slová) vagy összetett szavakról (zložené slová) van-e szó.

Az öt szótagos származékszavakban rendszerint az első és a negyedik szótagra esik a hangsúly (pl. |zaují | mavý, Jzrozumi | teľný stb.).

Az első és a negyedik szótagra esik a hangsúly azokban az öt, hat és több szótagú összetett szavakban is, amelyekben az összetétel előtagja három szótagű, s melyek összetettsége világosan felismerhető (pl. |živo- ta ( schopný).

A hat és több szótagú származék-, továbbá az öt, hat és több szótagú összetett szavak hangsúlya, melyekben az összetétel előtagja két szótagú, s melyeknek összetettsége könnyen felismerhető (pociťujeme ho), az első (főhangsúly] és a harmadik (mellékhangsúly) szótagra esik (pl. |jedno I razový). Ha a szó több szótagú, a további mellékhangsúlyok így helyezkednek el: I. — 1/Fh. —3—5—7, II. — 1/Fh. —4—7 stb.

Az összetett szavak hangsúlyozásánál a szlovák irodalmi nyelvben mindig szem előtt kell tartanunk: minden szónak (még az összetettnek is) csupán egy főhangsúlya lehet. Az igaz ugyan, hogy az összetett szó több (eredetileg önálló) alapszóból áll, melyek mindegyikének volt főhangsúlya, de ezt elvesztették, mikor összetett szó (zloženina) lett belőlük. A főhangsűly helyett az összetétel utótagjában csupán mellékhangsúly van. (Megjegyzés: az ún. ikerszavak (rovnorodé zloženiny), mint az ako-tak, chtiac-nechtiac, voľky-nevolky, dinom-dánom stb. úgy hangsúlyozódnak, mint az önálló szavak.)

Különös figyelmet kell fordítani az egy szótagú szavak hangsúlyozására, amelyeket elszigetelt helyzetben mindig alapvető hangerővel = 0 (základná sila hlasu) ejtjük ki. Ezt azért mondjuk, mivel az egy szótagú szavaknak nincs hangsúlyuk. Az összefüggő beszédben rendszerint beilleszkednek a szókapcsolatokba, s a hangsúlyuk így azoktól a szavaktól függ, melyekkel kontexust alkotnak. Eszerint lesznek az egy szótagú szavak hangsúlyosak avagy hangsúlytalanok.

Hangsúlytalanok az ún. szóeleji és szóvégi simulószavak is (hangsű41