Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1964-09-01 / 1. szám - Ján Kotoč: A kommunista nevelés feladatainak következetes teljesítéséért
JÁN KOTOČ, a Ped. Kutatóintézet igazgatója, Bratislava I A kommunista nevelés feladatainak következetes teljesítéséért Üj iskolai év kezdődik. Ez a fontos, bár rendszeresen ismétlődő iskolai esemény arra késztet, hogy elgondolkodjunk szocialista iskolánk hivatásáról és azokról a feladatokról, amelyek az elkövetkező hónapokban oktató-nevelő munkánkban minket várnak. Elgondolkodni ezekről a feladatokról és világosan tudatosítani őket — ez sikeres munkánk előfeltétele. Ezt a feltételt teljesítenünk kell, mert nélküle nem tehetjük hatékonyabbá oktató-nevelő munkánkat. És ennek az alapkövetelménynek a teljesítését pártunk és társadalmunk elvárja tőlünk az iskolai év elején. Tehát az eddiginél hatékonyabbá kell tennünk oktató-nevelő munkánkat, be kell bizonyítanunk, hogy a ránk bízott fiatalság szélesebbkörü és alaposabb ismereteket sajátít el, és hogy egyúttal felvértezi magát a kommunista ember erkölcsi tulajdonságaival is. Pedagógiai munkánkat a közeljövőben a „Többet és jobban“ jelszó jegyében folytassuk. Vajon ez a követelmény nem csak puszta frázis? Vajon van-e alapja, időszerű, és egyáltalán mivel függ össze? Az oktatás és nevelés hatékonyságának fokozása olyan követelmény, mely a társadalmi termelés, a termelőerők és termelési viszonyok jelenlegi forradalmi fejlődéséből következik. A társadalmi élet demokratizálódása, az új társadalmi kapcsolatok elmélyítése, a dolgozók szociális és kulturális színvonalának emelése, a tudomány, a modern technika eddig páratlanul rohamos fejlődése — mindez egyre nagyobb követelményeket támaszt a neveléssel és oktatással szemben. Mindez megváltoztatta és még most is állandóan változtatja iskoláink munkájának tartalmát, módszereit, formáit és szervezését. Társadalmunk szükségleteinek már nem felel meg az a nevelés és műveltség, amelyet ifjúságunk a múltban kapott. És biztos, hogy ha oktató-nevelő munkánk nem lesz színvonalasabb, a közeljövőben már nem felel meg társadalmunk szükségleteinek. Ha a fiatal emberek nevelését és művelését jól akarjuk megszervezni, állandóan erre a tényre kell gondolnunk. Hiszen nem lehet kétséges, hogy azoknak a fiataloknak, akik a közeljövőben a termelés, a tudomány, a technika vagy kultúra bármely területén fognak dolgozni, erre a jövőre fel kell készülniük. A fenti megállapításból természetesen nem következik, hogy mindeddig az ifjúság nevelése-oktatása terén nem értünk el eredményeket Iskoláink a felszabadulás óta kétségtelenül figyelemre méltó eredményeket mutattak fel, ezt különösen az ifjúság szélesebbkörű és alaposabb 1
