Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1964-09-01 / 1. szám - Ján Kotoč: A kommunista nevelés feladatainak következetes teljesítéséért
ismeretei, nézetei, meggyőződése és főleg szocialista hazánk építésében kifejtett gyakorlati tevékenysége bizonyítja. Erről egyértelmüleg tanúskodik például a tanulók ismereteinek állandóan emelkedő tendenciája, az ifjúság' nagyarányú és öntudatos részvétele a különféle közhasznú munkákban, a politikai élet különféle szakaszain, a gazdasági életben, a szocialista tulajdon védelmében, a nemzetközi kapcsolatok terén stb. Ez igaz. Mindezek ellenére nem lehetünk megelégedve iskoláink eddig elért eredményeivel. Egész sor hiányossággal találkozunk, ezeket rendszeresen és következetesen ki kell küszöbölnünk. A hiányosságok elsősorban abból a tényből következnek, hogy az iskolák nem teszik magukévá teljes mértékben a kommunista nevelés célkitűzéseit. A kommunista nevelés egymást kölcsönösen meghatározó és támogató nevelési tényezők bonyolult összetételén alapul. Ezen tényezők egyikét sem lehet a legkevésbé sem lebecsülni, és egyiküket sem lehet elhanyagolni. Ilyen a kommunista nevelésnek az a sarktétele, amely biztosítja a sokoldalúan fejlett személyiség fejlődését. Mind ennek tudatában kell lennünk. De éppen ezen a téren követtek el és követnek el most is még sok hibát. Az iskolák munkájában találkozunk még a pedagógiai intel- lektualizmus maradványaival; ez csak az értelmi nevelést hangsúlyozza, és a kommunista nevelés többi tényezőjét, azaz az erkölcsi, politechnikai, esztétikai, test- és munkára nevelést elhanyagolja. Egyes tanítók a fő hangsúlyt még mindig csak a tanításra helyezik, a tanulóknak ismeretekkel, készségekkel való felvértezését tartják csak fontosnak. Természetes, hogy az ismeretek, a tehetség, az értelmi áttekintés nélkülözhetetlenek a személyiség általános, sokoldalú fejlődéséhez, de az egész nevelést mégsem korlátozhatjuk csak erre. Ezt a nézetet vallotta Ny. Sz. Hruscsov a tanítók Összoroszországi Konferenciáján, amikor ezt mondta: „A műveltség az iskola és a tanító munkájának csak egy része, habár igen fontos és elsőrendű része. A műveltség azonban önmagában nem elegendő. Ha a műveltség a tanulókban nem alakít ki munkaszokásokat, amelyek a köz javát szolgálják, nem biztosítja az igényes erkölcsű, a kommunista erkölcsű új ember nevelését. Ez az erkölcs tettekben, cselekedetekben és viselkedésben születik.“ A fentiekből következik, hogy a személyiség sokoldalú fejlődéséhez szükséges, hogy az ifjúságnak az életre való előkészülésében, az iskolában is megvalósítsák a kommunista nevelés valamennyi célkitűzését. Ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha az ifjúság nevelésében biztosítjuk a nevelés és tanítás közti összhangot, ha az oktató-nevelő folyamatot konkrétan, következetesen a CSKP KB-ának 1962. évi határozata szellemében valósítjuk meg; ez a határozat külön hangsúlyozza, hogy a művelődés nélkülözhetetlen, de nem elég, ha a tanulóknak csak ismereteket nyújtunk, hanem egyúttal szükséges, hogy jellemüket, világnézetüket és politikai meggyőződésüket is formáljuk. A kommunista nevelés tartalmát és feladatait valamennyi tényezőjével elsősorban az egyes típusú és fajú iskolák tartalmában konkretizáljuk. Minden tantárgy tartalmában a művelődési feladatokon kívül — különösen a tanterv bevezető megjegyzéseiben — nevelési feladatokat is tűznek ki. Ezért az oktató-nevelő munka színvonalának emelése céljából rész2
