Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)

1965-02-01 / 6. szám - Török Matild: Írásbeli felmérések szlovák nyelvből

Ebből az következik, hogy tanulóinkat hozzá keli szoktatnunk ismereteiknek különböző helyzetben való alkotó alkalmazásához. A beszédhelyzetek kialakítása során elsősorban az eltérő jelenségeket, a sajátos szlovák kifejezéseket gyakoroltassuk. A tanító közvetlenül kérdéssel fordul a tanulókhoz és felszólítja őket, hogy saját környezetükről, egyéni örömükről érdeklődési körüknek megfelelően beszéljenek. Az új szót ne magában, mondattani összefüggéséből kiragadva, hanem lehetőleg minél több más szóval kapcsolatban tanítsuk meg. El kell érnünk, hogy a tanulók szóban és írásban tanulják meg a helyes kifejezési formákat. A beszédben valamint az írásban való kifejezés jártasságát csak rendszeres gyakorlással, sok-sok ismétléssel lehet elérni. „Készségnek az olyan tevékenységet nevezzük, amely a sokszori ismétlés következtében automatikus jelleget öltött“ — olvassuk Kairov Pedagógiájában. Ügyeljünk arra, hogy az új szavak ismertetésével begyakoroljuk a szavak olvasását, helyes kiejtését — főleg az olyan szavaknál, amelyek idegenszerű hangkapcsolatból tevődnek össze, pl. vstával, včera, hudobná výchova, rozvrh, ihrisko stb. helyesírását és pontos jelentését.

Lényegesen jobban sikerült a második feladat, amelyben a tanulók melléknévvel különböztették meg a főnevek egyes nemeit. A tanulók 92 százaléka megfelelő végződésű melléknévvel helyes csoportba sorolta a „chlieb“ szót. Nagyobb hiányosságot észlelünk a „báseň“, „uhlie“, „zajac“ és a „predseda“ főnevek nyelvtani nemének megállapításánál. A „predseda“ főnevet a tanulók 44 százaléka végződése alapján nőnemű főnévnek tekintette.

A második óra első feladata azt mutatja, hogy sok tanuló a legismertebb, a mindenapi beszédben leggyakrabban előforduló elöljárók használatával sincs tisztában. Az ilyen elöljárós kapcsolatok, mint a v kniha, bez čapica (-u), pod záhrade, do obchode, v triedy, pred škola, v peknom knihe ... arra figyelmeztetnek, hogy lényegesen nagyobb gondossággal, alaposabban foglalkozzunk az elöljáró gyakorlati használatával. Egyesek kerek, szép, kifogástalan, tartalmilag megfelelő mondatokat alkottak, mint pl. Pozdravím bez čiapky. Vedľa záhrady vedie cesta, jarnými prácami robíme úžitok, viszont gyakran előfordult sok hiányos, nehézkes vagy teljesen értelmetlen felelet. Az elöljáró is a szlovák nyelv sajátosságai közé tartozik, melynek alkalmazása ismert okokból nehézséget okoz a magyar tannyelvű iskolák tanulóinak. Az elöljárókat mindig a ragozás egyes eseteivel kapcsolatban tanítsuk, úgy, ahogy ezt a tanterv és az új tankönyv is tárgyalja. A 6. évfolyamban már tudatosítjuk a jelenséget, fordításban vagy beszéd közben összehasonlítjuk a magyar névutókkal és határozó-ragokkal. Ezen a téren csakis az elöljárók rendszeres és következetes használatával, gyakori ismétlésével érhetünk el eredményt.

Az írásbeli felmérés utolsó részében a tanulók helyesírási készségét tettük próbára. Erre a célra a már feltüntetett tollbamondási szöveg szolgált. Érdemes megfigyelni, hogy az előbbi feladatok helyesírási hibáinak száma sokkal nagyobb, mint a tollbamondásban előforduló hibáké. Ez bizonyítja, hogy a tanulók helyesírási készsége még nem automatizálódott, sok hibát felületességből, figyelmetlenségből követnek el. Ezeket elkerü lik, ha felhívjuk figyelmüket a dolgozatírás előtt, hogy erre vagy arra ügyeljenek. Nagy eltérések észlelhetők a tanulók helyesírási képességei

168