Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1965-02-01 / 6. szám - Török Matild: Írásbeli felmérések szlovák nyelvből
A felmérés szövegét az új célkitűzésnek megfelelően állítottuk össze. Mivel a felmérés a tanév végén történt, figyelembe vehettük az említett évfolyam tantervi követelményeit, s ugyanakkor a tanulók alsóbb évfolyamokban elsajátított ismereteit is. Az írásbeli felmérés tartalma és formái megegyeznek azokkal az írásbeli feladatokkal, gyakorlatokkal, amelyeket a nyelv tanítása során a tanulóknak rendszeresen végezniük kell. A feladatok megoldásával az önálló kifejezőkészségről, az ismeretek megértésének fokáról és gyakorlati alkalmazásáról kívántunk meggyőződni. Figyeljük meg, hogyan sikerültek a feltett kérdésekre írásban adott válaszok. E gyakorlat értékeléséhez kérdésenként három fokozatot állapítottunk meg: 1. a tanuló teljes és stilisztikailag helyes feleletet adott; 2. a tanuló felelete nehézkes és stilisztikailag nem kielégítő; 3. a tanuló nem válaszolt a kérdésre, illetve egészen rossz a felelete. A felmérést végző tanulók száma 71. A feleletek értékelése százalékban kifejezve a következő: A kérdés száma A tanuló teljes feleletet adott % A tanuló felelete nehézkes % A tanuló nem adott feleletei % 1. 25 35 41 56 5 7 2. 46 65 23 32 2 3 3. 31 44 33 46 7 10 4. 16 22 53 75 2 3 5. 45 63 24 34 2 3 6. 24 34 38 53 9 13 7. 23 32 37 52 11 15 8. 25 35 38 53 8 11 Az elért eredményeket vizsgálva azt látjuk, hogy a tanulók aránylag jól ismerik az egyes tárgykörök szókincsét, a megfelelő kifejezést alkalmazzák, viszont nagyobb hiányosságok mutatkoznak az ismert szókincs és a nyelvtani jelenségek gyakorlati felhasználásában. A tanulók nem ragoznak helyesen, helytelenül alkalmazzák a végződéseket, a főnevek nemeit, gyakori a főnévnek és melléknévnek hibás nembeli egyeztetése és a helytelen szórend, pl. obedovala som hrášková pi- lievka, raňajkujem káva, na polročnom vysvedčení mal slovenský jazyk trojka, moja rodičia, ja obedoval som, dnes tieto hodiny máme ... A tanulók 53 százaléka vstávam ige helyett „stávam“-ot használ. E néhány kiragadott jelenség újból az ismert tényt bizonyítja, hogy tanulóink a legtöbb hibát a magyar nyelvtől eltérő jelenségek használatában követik el. A feltételekből még kitűnik, hogy a beszélgetési gyakorlatok még sokszor mesterkéltek, görcsösen ragaszkodnak a tankönyv szövegéhez. így aztán, ha más mondatban, kifejezésben kell alkalmazni az ismert szót vagy nyelvtani jelenséget, tanulóink még mindig nehézséggel küzdenek. 167
